Mielőtt még a zsidókról való tudományos, ethnográfikus dolgozatomat megejteném, azonnal sietek leszögezni, hogy maga a magyar szó is héber eredetű, amint erre a nagy reformáta tudósunk Otrokocsi Fóris Ferenc Origines Hungaricae c. híres latin nyelvű könyvében (1693) rámutat. A héber szókincs számtalan szava az ős-eleven magyarból eredeztethető. A magyar szó a héberből került vissza anyanyelvünk mérhetetlenül gazdag kincstárába. Amiként pl az észt is magyar törzsökű nyelv hiszen maga az Estoinia is Esthonja [Esthonnya] azaz az est hazája (ti a téli, egész napot betöltő éjszakák) valamint az a tény, hogy Őshazánktól Esthonja Nyugatra esik. Visszatérve a magyar szó visszaeredeztetésére a héber gur ige főneve a magur káldeus alakja a mager , azaz maimagyarul szomszéd. A magyar nép Arameában a szírek, káldeusok szomszédságában élt. Pápai Páriz Ferenc (1708) a magyar írást, a névelőt, az igei személyragokat hozza fel bizonyítékul a magyar és a héber nyelv rokonságára. (Akit bővebben érdekelne a magyar őseleven nyelv, amiből a világ nyelvei származnak, a jellegzetesen magyar tudomány, a nyelvöszehasonlítás után tallózzon.)
Amerika is magyar eredetű szó, arra utal, hogy a Zöldtáj Szigeten [Grönland] is túlevező szkíthák [ősmagyar nép-törzs] imígyen kiáltanának, mármint a hátrébbi ladikokban ülők: Á, merik, a’[= ott] –mármint a ladikból kifelé a szivárgó óceánvizet.
Van egy igen jellemző amerikai mondás a magyarról, ami lényegében szintén a magyar és zsidó nép megbonthatatlan egymásbólszármazásának köszönhető: Nincsen szükséged ellenségekre, ha a barátod magyar. Ezen amerikai jómondás Kaliforniából, Los Angeles városának Hollywood nevű kerületéből ered és az amerikai filművészet olyan nagy magyar alakjainak piacimagatartásán alapszik, mint Adolf Zukor a Paramount birodalom megalapítója, ZsaZsa Gabor vagy a Zucker Bros. 1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától. A filmszínészek sora Lugossy Bélától László Viktoron át Kertész Tamásig nyúlik. Az operatőr Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők garmadájátt olyan nevek fényesítik, mint Cukor György, Kertész Mihály vagy Pál György , a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas atyja. Gyártásvezetőket is jegyez az ipar, napjaink Vajnai Andrástól visszafelé, egészen Paszternákig és a szintén Jóska, ám forgatókönyvíró Eszterhásig. A hollywoodi film zene szerzőjeként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós neve ugruik be mindenkinek, akinek Gersli [Gershwin] Gyurka nem ugrik be hirtelen. William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried [Fogsz]Vilmosként (1879-1952) aki gyermekként született a hegyaljai Tolcsván , mindenekelőtt filmgyártó stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép aranyoldalaiba.
. A másik nagy, magyarokról való mondás megintcsak Hollywood [Hollóföld] –ból való, miszerint a magyar az,. aki mögötted jön a forgóajtó előtt és előtted lép be az épületbe abból.
Hahn [Hón] Aranká-t tényleg is Arankának is becézte magyar szüléje, Lora.
A zsidó nép fejlettsége a fentieknek megfelelően övezetes. Legeslegfejlettebb a hollywoodi zsidó. A hollywoody zsidó is némi öniróniával ábrázolja magát, lásd az Amerikai Piték chaplini mélységű jeleneteit, amiben Az Apa egy élő eleven nagybajszos-összenőttszemöldökű-szemüveges farsangi maszk, ennek ellenére példátlanul messzemenően tolerálja serdülő fia hormonáliseredetiségében természetes szekszuális túlfűtöttségét. Egy mellékmondatban ráfordulva a tényre, miszerint a legfejlettebb hollywood-i zsidók mind magyarok voltak, gyorsan a Warner Brothers Amerikájára A Keleti Partra száguldunk át, ahonnan a mi számunkra leginkább rokonszenves, mert magyar származású, Woody Allen [Hódi Alán] életműve a figyelemre méltó. Woody Allen filmjei azért egy kicsit bonyolultabbak és némileg is meg nemileg is elvont értelmiségi szemléletet tükröznek. Ez lehet az oka annak, hogy a Warner bros más vetületben is ábrázolja ezt a világot, gondolok itt elsősorban a Goodfellas [nagymenők] című filmben Nyírő Róbert legendás alakítására. Meg kell említenünk, hogy az övezetességnek megfelelően a Keleti Parti Rajzfilgyártás (szintén Warner) majdnem olyan örökbecsű, mint A Nyugati Parti, de azért a Lonley Tunes-ban ott van a majd is meg a nem is Walt Disney [Váltó Gyienes azaz Dénes]-hez képest.