Folytatjuk tudományos, népszerűismeret terjesztő és szociográfikusan múltidéző nosztalgiacikksorozatunkat, máma a blogtitkárnő kerül a gyékényre. A szakma hajnalán, többszázéve (a netoszférában 3 nap egy esztendő...) ki a fene gondolta, hogy a forumozósbetegségben szenvedő csettársnők ennyire ki is nyüvik magukat meg kiöregedhetnek még a praeklimaktérium előtt??

Oltárinagy közhely a Keresd a nőt! -de igaz. Blogtitkárnőt azonban nem kell keresni, jönnek a jelöltek maguktól is. Affélék ők, mint a grúpik. Azt nem tudom, mennyi konkrét fizikaipiaci találkozó születik blogger és blogtitkárnő között. Egy igazi régi grúpinak nem sok kedve volt már A Nagy Férfi Sztár-ral dugni a harmadik-negyedik gonorrea-elleni oltókúra megszervezése után.

A bloggerként álcáskodó payolás netújságírók blogtitkárnőit irigyelem el leginkább. Szeretnék pl szép, tiszta , elütés és helyesírási hiba-mentes bejegyzéseket. Méginkább szeretnék olyan kripto-pornóblogot, amit egyetemista lány kategória is látogathat, sőt kommentelhet, hiszen, mint ahogy a kriptopedofil portálok is működnek, az ilyen blogban ugyebár a világ naaagy mocskainak a feltárása a cél, és az egyetemista lány nem a bugyiját izzasztandó látogatja áám a blogot, hanem puszta szociográfikus érdeklődésből nézi meg a videót, amiben a nemes ipar két páriája, akiket meló után, mint a kuttyát hajtanak ki a fűtetlen folyosóra és egy ücsit se kapnak, negyedóráig elfelejtenek nekik szólni, hogy takarodhatnak-e már ki a  raktárba öltözni vagy mijafaszleszmár, spermájával pofin fröcskölje a sztárnőt, akihez a végecsapó után két bestboy (in praktice lányok) ugrik a  papírtörlőkkel és a fincsi textilekkel, fotőly a műtéti-sterilre pucevált popsi alá és akkora összeg a számlára, amiért egy magyar zsebmetsző észsebész akár komolyabb terápiasorozatot is vállal.

Arra már utaltam többször is, hogy ha egy nő túl jól ír, merész a stílusa és szókimondó, akkor több 90 kilónál, ami kétméteres nő esetében is feltételez minimum egy kis hasikópárnácskát, de mindenesetre vaskosabb combokat.

A köztudatban piszes igazságharcoskét élö Ghandit nagy tisztelet övezi a a közmédiában. Sajnos a kép nem mindig árnyalt, mivel egy optimista filter van elénk tartva, melyre birkaként bámulunk, s átszellemült mosolyal bambulva átadjuk magunkat az új világrendnek.

 

 De kezdjünk is egy kis dekonsrukcióval. Miközben az emberi érdemei tagadhatatlanok, s a békés ellenállást sikerrel tudta applikálni a lokális politikai ismereteinek birtokában, viszont egyúttal sajnálatos, s félelmetes naivitásról tett tanubizonyságot, mikor Adolf Hitlernek irt levelet:


 

Kedves hangon szolitja fel barátját, hogy nem kellene háboruzni, eddig minden rendben, hiszen nem tudta, hogy kokainista bolond megalomán, aki rögtön az angolokkal tartott tárgyalásoknál levélbarátjának a lelövését szorgalmazta.

Aztán durvul a helyzet egy 46os háború utáni riportban, mikor elemzi a holokausztot.

A "The Life of Mahatma Ghandi" c. könvvböl, Louis Fishertöl:

"Hitler," Gandhi said, "killed five million Jews. It is the greatest crime of our time. But the Jews should have offered themselves to the butcher’s knife. They should have thrown themselves into the sea from cliffs… It would have aroused the world and the people of Germany… As it is they succumbed anyway in their millions."

Azt ajánlja, hogy rituális öngyivel lehetett volna megoldani a genocidium erkölcsi problémáját. Talán túl sokat szivhatott?

A XIX. század végén, soha nem látott, rohamos fejlődésnek indult fővárosunk. Gomba módra nőttek ki a földből a korabeli építőmunkások szorgalmas munkájáról tanúskodó bérházak, paloták, amelyek a mai napig meghatározzák Budapest arculatát. Az épületek az akkori igényeknek megfelelően, hatalmas belső terekkel, nagyméretű lakóhelyiségekkel épültek, melyeket a meglehetősen zord, hideg teleken bizony erősen kellett fűteni. A megfelelően otthonos, temperált hőmérséklet eléréséhez erősen szennyező fát, kokszot és szenet használtak, aminek az lett a következménye, hogy a képződő korom eltömítette a kéményjáratokat. A korabeli krónikák több olyan tűzvészről emlékeznek meg, aminek ez az igen veszélyes jelenség volt az okozója. Ebben az időben alakult ki a kéményseprő mesterség, mondhatjuk azt is, hogy beköszöntött a kéményseprők reneszánsza. Az utcákat párban rovó kéményseprők végezték a kéménylyukak és a kéménnyílások tisztításának roppant felelősségteljes munkáját, a korabeli háziasszonyok örömére, és legteljesebb megelégedettségére. Ruházatuk fekete volt a reátapadt koromtól, de elegáns cilindert viseltek, ezzel is jelezvén a szakma arisztokratizmusát, és művelői előkelő helyét az iparostársadalomban. Felszerelésükhöz tartozott a kefében végződő hosszú tisztitósodrony, a láncosgolyó, és természetesen a létra melynek fokain megközelíthették a legeldugottabb kéménylyukat is.
Népszerűségükre jellemző volt, hogy még a közismert -"Kéményseprőt látok, szerencsét találok...!"- kezdetű mondókát is a kéményseprők ihlették. A rövid rigmus komoly mögöttes tartalommal bírt, miszerint ha valaki kéményseprővel találkozott az utcán, gyorsan elmondta a mondókát és eközben ha háromszor megcsavarta a kabátgombját, teljesülhetett az a kívánsága, melyre eme cselekvéssor közben gondolt. A feladat összetettségét, és bonyolultságát jellemzi, hogy a kor eseményeit megörökítő annalaesek nem emlékeznek meg egy olyan esetről sem, hogy a kéményseprők megpillantásakor végrehajtott rituális szertartás végrehajtói közül ért-e valakit különös szerencse, kívánsága teljesült-e  valaha, de ismervén a kéményseprőpopuláció meglehetősen nagy számát, feltételezhető, hogy a gombkötök és rőfösbolt tulajdonosok jól jártak, a leszakadt és elgurult gombok pótlása nyomán elkönyvelt profit bezsebelésével. A kéményseprők népszerűségére jellemző, hogy az egyik legismertebb, patinás hazai édesipari terméket, a szigorúan őrzött, titkos receptúra alapján készült, vonzóan fekete színű, ínycsiklandozóan szalmiák ízű "NEGRÓ" cukorka bon-bont évtizedeken át a blickfangos, -"NEGRÓ, a torok kéményseprője...!"- szlogennel reklámozták, sőt hovatovább a terméket népszerűsítő plakátról is egy szorgalmasan kéményt tisztító szakember mosolyog ránk, mintegy a cukorka szopogatására csábítva.

E szakma tündöklése átívelt az egész huszadik századon, nimbusza azonban mára erősen megkopott. Az első, kiheverhetetlenül megrendítő csapást a jól kormoló, bár megfelelő fűtőértéket produkáló NDK brikettet felváltó földgázfűtés mérte a kéményseprő társadalomra. A hagyományos kályhákat, sparheltokat szinte teljes mértékben kiszorították a modern fűtő és főzőalkalmatosságok, divatba jött a központi és távfűtés, melyek elterjedésével drámai módon lecsökkent a tisztítható kémények száma. A budapesti utca forgatagát színesítő, jellegzetes munkaeszközeivel tovasiető kéményseprő figurájával már csak nagyritkán találkozhatunk. A fém Schiedel-kémények, napkollektorok korában, melyekre már felmászni sem érdemes, sutba téve a drótoskefét és a láncosgolyót, irodákba szorultak vissza, leginkább megalázó hatósági feladatokat kényszerülnek ellátni, szakvéleményeket körmölnek, esetleg kéménypénzt és illetékeket kaszíroznak be, hogy szerény megélhetésüket biztosítsák. A környezetbarátnak kikiáltott szélkerekek végképp ellehetetlenítették ezt az évszázados hagyományokkal rendelkező foglalkozást, hiszen ezek tisztítását még a kotrószakmában semmiféle múlttal nem rendelkező cirkuszi légtornászok is el tudják végezni, nincs szükség a kéményseprők sok évtized alatt megszerzett tudására, kifinomult szakmai tapasztalatára.

Szomorú epilógusként, olykor szilveszterkor még fel-fel tűnik jellegzetes alakjuk, hónuk alatt visítozó újévi malacot és pezsgőspalackot szorongatva. Utódaink azonban már csak a farsangi maszkabálok színes forgatagában pillanthatják majd meg egy-egy rövid pillanatra, eme egykor legendás hírnévnek örvendő szakma utolsó képviselőit. Itt az ideje kimondanunk, hogy a ma még élő néhány, ritka fehér hollóként véletlenül felbukkanó, kormos fekete ruhába öltözött szakemberrel igazi unikális ritkaságszámba megy a találkozás.

Sajnos szomorúan fanyar aktualítássá vált a régi mondás: -"Kéményseprőt látok, szerencsét találok...!"

Az asztrológia tudománya azzal foglakozik, hogy megvizsgálja, az egyes emberek születésére milyen hatással vannak a csillagok. Azt már régóta tudjuk, hogy a csillagokból folyamatosan atomok sugározódnak kifelé - fénysebességgel, ami nagyonnagyon gyors, még egy repülőnél is gyorsabb, 3000 kilóméter per óra -, amelyek hatással vannak bármire, amivel összeütköznek. Amikor egy emberbe ütköznek, akkor az atom belerombol a fejében levő gondolatokba, bár ez a felnőttekre már nem igaz, csak ritkán. A szent anyaméhben természetesen még védve van minden magzat, viszont abban a minutumban, amikor előbújik a hasból, a csillagok rázáporozó atomjai meghatározzák az ember jellemét, tulajdonságait.

Talán a Föld szerencsétlen elhelyezkedése okozhatja, hogy szinte minden csillag negatív tulajdonságokat okoz az emberek születésekor. Az asztológusok tizenkét csillagképről állapították meg az általuk okozott hatásokat. Vegyük is sorra őket:

Ma 14 éve, 65 évesen halt meg az MSZMP Kádár János utáni főtitkára, s Lázár György utáni miniszterelnöke.

,,A harc eredménye csak tőlünk függ, mert osztályharc lett ez a javából. Attól, hogy képesek vagyunk-e visszanyerni önbizalmunkat, magunk mellé tudjuk-e állítani a józan erőket, s ha kell az ellenséges ellenforradalmi erőkkel szemben határozottan fel tudunk-e lépni. Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket és egy új, korszerűbb, hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz – és ne legyen illúzió – a fehérterror fog eluralkodni."

írta Tamkó Sirató Károly*

 
Hány cifra úridámától hallottam
csöpülni kényes hangon
misztikus ranszban
Korunkat és a Technikát!
És dicsérni a dicső múltat
a lovagkort
a romantikus delizsánszt!
  Ezekre méltatlanul süt a villany!!!
Ó Technika!
                  Légy tudatos te is egyszer!....
Add vissza múlton ámuló szemüknek
az olajmécsek pisla boldogságát!
Összkomfort - bénulj meg köröttük!
Autó - ne indulj el velük!
Telefon - némulj meg kezükben!

És a vécé! Vécé!
-dobd le őket magadról!
Vesd vissza finnyás testüket
a házfalak mögé dűlő kerítések tövébe
s a mezők lompos fűszálaira!

*igen, ő az eckipecki, a Tengereczky bácsi, akinek az orvosok már rendelték a kerekes bádogasztalt, ámde ő a jóga és a nyakonfelüli, koponyaboltalattiak segítségével túlélte, sőt... Igazából kedves költőm, Berda József Óda a budihoz című versének egyik rögtönzését szeretném, de az elszállt a vacsorasztal fölött, a röhögő hallgatóság lehelletén

 És könyörgöm!!! NEM GYERMEKVERS KÖLTŐŐŐ!!!

 A királyok azok olyan Isten segedelmével az országot vezető emberek, akik trónon ülnek.
Olyanok mint a fáraók voltak, csak nekik díszes koronájuk van, és nem építettek piramisokat.
Én régebben nem szerettem a királyokat, mert nagyon nagy személyi kultuszban nyomták el a népet, de aztán rájöttem, hogy sokkal jobb dolog a királyság, mint például a ma divatos elnökség, mert ma minden hülyéből -aki régebben csak udvari bolond lehetett volna adddig az öt percig amíg lefejezték volna- lehet elnök.
Például ott van a Bush, a Sárközi, a Berlusconi, a Gyurcsány, a Putyin, a Ficó vagy a mostani libapék Bajnai, akik egyszerűen nem említhetőek egy napon egy Mátyással, egy Arthurral vagy akár egy II. Erzsébettel (aki nő), sőt még egy VIII. Henrikkel sem.
A királyoknak például hosszú hajuk volt, meg rendet tudtak tartani, meg úgy viselkedtek mint a királyok, például lovon ültek, vagy pénzen voltak láthatóak. Az utolsó magyar király Zámbó Jimmy volt, ő még énekelni is tudott.
Sajnos ma már egy királyunk sincs és mondanom sem kell, nem véletlenül tart itt ez az ország...
 

Szerintem királyság a királyság!

Azt hiszem, ha copyrok, nem csak kigondoltamkompatibilis leszek attól, de itt az ideje, hogy jobbhíjján magamat jól seggberúgjam. Tessék: rossz magatartásomért szégyeleni magam!

Nagy Ferenc*:[jobbra a sátánarcú a f-f képen]

Szenes Iván (balra, a szines képen)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minek él az olyan

 

Minek él az olyan, aki nem tudja mi a jó,
aki nem tudja, mi való?

Sokszor megkérdezik

Hogy

minek él az olyan, akit fogva tart a magány,
aki nem jár álmok után?
Ő az, aki csak, létezik
Ő is akarta a jót, és a napfényre vár.
Vajon mi hozta azt, hogy örökké árnyékban áll?
Biztos ő is akarja a jót, és a napfényre várt.
Vajon mi hozta azt, hogy örökké árnyékban áll?

Minek él az olyan, aki nem tudja mi a jó,
aki nem tudja, mi való?
Sokszor megkérdezik
Hogy minek él az olyan tudom dacból
és csak azért, hogy megmutassa, mit is ér!
Élni kell az életért
Ő is akarta a jót, és a napfényre vár.
Vajon mi hozta azt, hogy örökké árnyékban áll?
Biztos ő is akarja a jót, és a napfényre várt.
Vajon mi hozta azt, hogy örökké árnyékban áll?

 Biztos ő is akarja a jót, és a napfényre várt.
Vajon mi hozta azt, hogy örökké árnyékban áll?

Élni kell az életért,árnyékban is élni kell!
Élni kell az életért!

*Nagy Ferenc tánczenei előadó 1948-ban született. A 70-es évek elején ismerte meg a basznivalóan gusztusos Csuka Mónikát, akit, mint erősáramú (ámde nem diplomás) mérnök is szédített. E sorok íróját mint közepesen erős áramú szerelő nyűgözte le: Megszerelte a 380-at úgy, hogy mindenféle dugóhoz jó legyen a dugalja, persze áram alatt szerelt, ahogy kell ezt. A barátai Ferinek szólítják, a zsűri pedig Feróként ismeri. Első karrierje egészen a Rózsadombig ívelt, egy Bobby-Mercijük meg egy limuzin volt, mindkettő fehér színű. Csuka Mónika 1982-re megelégelte, hogy Feri feszt tökrészeg és annyira hülye és beadta a válópert és még a Ricse fölszerelését is elperelte. Aki nem tudja elképzelni, milyen Csuka Mónika mínusz Feri, az büntetésből hallgassa végig a Sirályok sírnak c. szerzeményét, aminek sikere szláv nyelvterületen töretlen!  Így, amikor Feri a "Mercedes-ed zsákutcába fut-jut" -ot énekelte, valójában nem Révész Sanyikát basztatta, hanem önironikus volt. Ferit is egy Ági nevű 16 éves lány mentette meg , mint a korai árvaságra jutott Paul Hewsont Ali, Feri azonban nem csalta meg Ágit  a salátafodrospinájú Pinalopé  Cruz-zal, mint Mr Hewson Ali-t.

2010

jó lenne valamit mondani nektek

de minek,

mások mégúgysem

értenék, ezért:

telebeszélnék a másnak szánt

csendet

Muhhahaha, kacagtam, muhhahaha, és hidegen csillogott a szemem. A velem szemben ülő szerencsétlen láthatóan összehúzta magát erre a kegyetlen kacajra, keményen és fémesen csattogott az én nevetésem tar fejebúbján. Az orra hegyére csúszott szemüvege fölül gonosz pillantásokat küldözgetett felém, laposan és sunyin, idegesen remegő ujjai ócska kalapja karimáját gyűrögették. Kevésbe volt nekem ez az ember, kevesebbe, mint a körmöm piszka, és legszívesebben lehugyoztam volna az eszmerendszert, ami mögötte állt. Mert csak hitte ez a pondró, hogy ő használja fel az eszmét, hogy ő rejtőzhet mögé kutasz tekintetek elől; valóban a léha Eszme köpte ki magából őt is, mint millió testvérét, és lám, nekem mindennapra jut egy küzdelem. Egy küzdelem, egy diadal. Lépésre lépés.

Így kell testvéreim eltaposni egy vitát, fújni a lángját, amíg kell nekünk a melege, de ha ellenünk fordul, keményen és hideg szemmel, hideg kacagással kell elfojtani, parazsát a szenvtelen földbe ölni-különben még a férgeket szolgálná.

Azt mondja nekem a pondró, összeszedegetve csorba érveit, azt mondja nekem: Te bizony farizeus lélek vagy. - Mit nekem farizeusság? Nemdebár a gyengék és elvben tétlenek aggatják a farizeusság tábláját miránk, szilárd lelkűekre? Nemdebár a semmi-hitűek, a szétfolyók vádolják folyton azokat, kikben gerinc áll törhetetlenül? Azok, akik tudják a választ a saját kérdéseikre, akik bírnak magukkal, és számolnak tetteikkel, tudják azt is, farizeus bizony minden teremtett lélek köröttünk, hiszen beszél a csürhe ahelyett, hogy híg trágyához híven-szétfolyna.

Korunk agyonliberalizált világában, ahol az egyed szabadságát túl lazára vették, sajnálatos szellemi deformációk léptek fel. A világméretű, amúgy mindent porbadöntő liberalizmus kellős közepén az emberek a szellemi szabadságon leginkább a szexuális szabadságot értik. Ez a magyarázata annak, hogy az internet, mely eleinte nemes kutatómunkát szolgált, mára 90%-ban pornótartalmat szállít.

Így történhet meg az is,  hogy fontosabb, hogy a homokosok büszkélledjenek pláne templomban  házasodjanak, minthogy az árva gyerekek ne éhezzenek és legyen meleg ruhájuk.

Az elmeháborodott liberális - hippi vonalnak a fétis a szabadság szimbóluma.

A fétis olyan dolog, amire az egészséges heteroszexuális férfi nem izgul fel, de ezek a beteg elmék igen.

Például a női lábfej. De van hajfétis is, orrfétis, fülfétis, van szöszfétis, hányásfétis, vagy akár a fosfétis. Vannak egészen durva fetisiszták, például a döglött, nyúzott véres lófej-fetisiszták.

Mellékelt fotónkon egyik kutatónk több éves megfeszített munkájának eredménye látható, egy megbúvó karácsonyfa-fetisiszta.

A mindneki által elismert, díszpolgár és tiszességes családapa csapdafotóval került lencsevégre.

Tudós kollégánk a napokban kapta el, mikor ezen díszpolgár a fenyőfához lopódzott, hogy a család fenyőfáját, mint szexuális tárgyat perverz vágyainak tárgyaként használja!

A házasság egy férfi és egy nő között létrejött élet- és vagyonközösség, amely egyben a társadalom alapköve és motorja. Ezen állítás könnyen érthetővé válik amennyiben felismerjük, hogy normális, a közösség számára hasznos egyén kizárólag rendezett családi körülmények között hozható létre, s nevelhető fel. Az elmúlt években a beteg Nyugattól átvett tendenciák nyomán kialakult helyzetet - miszerint homoszexuális egyének élet- netán házastársi kapcsolatba léphetnek egymással - szomorúan támasztják alá Hazánk demográfiai mutatói. FOGY A MAGYAR*!

Természetesen tudjuk, hogy a magyar közélet irányítóínak, így az Index szerkesztôinek soha nem áll módjukban megtapasztalni a házasság szentségét ennek köszönhető a törekvésük, lerombolni azt.

* Köszönhetően a gumióvszergyártóknak, a nőgyógyászoknak, s a liberálisok agymosó propagandájának.

Magyar férfi telespricceli a magyar puncit, s megtermékenyíté a Nőt magjával.

Elüzletiesedett világunkban az otthon szerepe egyre marginizálódik. Reflektorfénybe leginkább a családon belüli erőszak megnyilvánulásai során kerül, pedig vannak pozitívumok is, mint pl a bio módon való otthon szülés. Míg azonban egy doboz tejről érzékszervi úton csak nehézségekkel állapítható meg kellően biosága, addig az otthonszülés evidenciálisan bio.

Sajnos nőtársaink zöme még mindig férfi nőgyógyászokhoz ragaszkodik. A férfi nőgyógyászok még a patriarchális társadalomnál is fiatalabb szűk szegmense a szexista, fallokrata hímnemű humanoidoknak, ráadásul annyi empátia nincsen bennük, hogy a fémeszközöket vizsgálat előtt meglangyosíttassák az asszisztensnővel.

Dr Geréb Ágnes nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az otthonszülések alatt mezítláb legyen mindenki, lám itt, a férfi nőgyógyász rendelőjében fehér zokniban kénytelen szenvedni a terhes nő is!

Statisztikai vizsgálat górcsöve alá vetve számszerűsíthető a tény, hogy az emberiség nagyobbik fele otthon született, ráadásul hím nőgyógyász jelenléte nélkülien. Otthon született a Bach -család, Fanny Mendelsohn vagy Jelena Blavatsky is.  Aki nem otthon született, az is tekinthető inkább kora közlekedési helyzete áldozatának. De akár Anjuk-korabeli kukoricaföldről, akár barokk hercegnői hintóról van szó, az semmiképpen sem az a lélekölő, elidegenítő környezet, ami mai kórházainkban fogadja a szülésre készülő nőt.
Magyarországon az otthonszülés ügye még jóformán gyerekcipőben jár, Dr Geréb Ágnes úttörő, áldozatos és önzetlen munkásságának következtében azonban ez a gyerekcipő évről évre nagyobb számokat mutat. Hollandiában azonban ma már az újszülöttek több, mint 40%-a otthon látja meg a napvilágot, úgyhogy ez mindenképpen sürgeti számunkra a jó ügyének előmozdítását otthonszüléseink számának fokozásában.

Jelen poszt 'félemelet' külsős kutató munkájának eredménye, de a webkettő jegyében annak publikálása mellett döntöttünk. Gratulálunk!

A gecinyelés, mint elvárt női cselekedet lényegében arra a csacsi logikán alapszik, hogy ha szeretünk valakit, akkor a testnedvei ízletesség válnak a számunkra. A férfi kényszeresen azzal akarja igazolni a sperma lenyelésének létjogosultságát, hogy nem is olyan szar az, sőt, fincsi!
A valóságban ezzel szemben az a helyzet, hogy a nő ANNAK ELLENÉRE nyeli le a spermát, hogy gusztustalan egy termék.
 

Ha már érzelmi alapon akarunk a dologhoz közelíteni, akkor éppen az lehetne az érv, hogy lám, aki nagyon szeret, azt még egy ilyen kellemetlenség sem gátol az örömokozásban.

Karácsony környékén felbolydul a mesekönyvbiznisz, melynek visszatárő eleme a sárkányölés. Vegyük hát górcső alá ezt a témát!

A sárkányölés mára már elfeledett ősi, nemes és férfias gyakorlat, amely általában arról szól, hogy a gonosz és felettébb perverz sárkány elrabolja a pénzeszsák király legszebbik lányát annak céljából, hogy hatalmas péniszét napi rendszeresseéggel abba belegyömöszkölje.

A nemes lovag a sárkány ezen perverzióját nem fogadja el, hiszen az igazi férfi csak saját péniszét tartja elfogadhatónak bármilyen nő hüvelyében.
A hős ezután odamegy a sárkányhoz és letarolja.