A légi közlekedésről és annak környezetre káros hatásairól napokig, hetekig, adott esetben évekig is lehetne értekezni, de minek.

 Vizsgáljunk meg inkább egy roppantmód egyszerű, mégis forradalmi kis újítást, amely ha nem is hozza el nekünk a szép új világot, azért az extrém megoldásokra fogékony fapados légitársaságok és ezáltal az azokat igénybe vevő csóró/smucig/balfasz utasok bárminemű jelentős befektetés nélkül járulhatnak hozzá egy felhőtlenebb élet kialakításához.

Közel ötven éve, 1961. április 12-én bocsátották föld körüli pályára az első embert szállító űrhajót a Vosztok 1-et, amivel Jurij Gagarin feljutott az ŰR-be.

Előtte már "állítólag" egy kutyát is fellőttek tesztelésből, akkor még úgy látszik nem voltak elhivatott állatvédők akik ezt megakadályozták volna.
Gagarint az űrutazásban azóta már sokan követték, és közülük többen - a leghíresebb talán Neil Armstrong - dokumentáltan le is szálltak a holdon.

Na EZT ki hiszi el?! Persze!

Sokak szerint a Szovjetúnió megegyezett az USA-val, hogy benyelik a holdraszállást, - holott a hülye is látja, hogy gyenge stúdiófelvétel és még E.T. is hihetőbb volt a biciklire szerelt rekeszben ülve ahogy Elliot-tal felrepültek fenyves fölé -, cserébe az USA nem firtatja, hogy Gagarin egy Vlagyivosztok melletti tanya pajtájából játszotta el nagy "űrutazás"-t.

Na de mindegy, vegyük úgy, hogy elhiszem amit mondanak és haladjunk tovább.

Az asztronautákat - rendkívül érdekes - a kínai nevük alapján tajkonautának is hívják, amit a kínai űrhajózás eredményei kétségkívül indokolnak is.

Valószínűsíthető, hogy a kínaiak hetente titokban fellőnek egy-egy rakétát hol ide-hol oda, csak úgy ad-hoc jelleggel, hátha összejön valami eredmény. Nagyon fontos, hogy ebben is túlszárnyalják a többi nemzetet, (nézzük csak meg a pekingi olimpiai megnyitót) viszont a precizitásuk hagy némi kívánnivalót maga után, ami egy ilyen területen viszonylag nagy hátrányt jelent, tehát a kudarc kódolva van.

Arra azonban már rájöttek, hogy a világ dolgaiban - sajnálatosan - döntési kompetenciával bíró nemzetek úgy mint az amerikaiak (hát azok egyenként számon tartják az iraki háború amerikai áldozatait is) meg az a másik érthetetlen lúzer érzelgős csapat az európaiak, nem néznék jó szemmel, hogy hetente négy-hat embert feláldoznak a cél érdekében, ezért valószínűleg csak akkor publikálják - tegyük hozzá hogy "valósan" -  majd az eredményeiket ha valaki végre túlél egy kilövést és feljut mondjuk a saggitariusig  Pluto bolygóra törpebolygóra .

(Ami elég nehéz lesz, tekintve, hogy a kindertojásjátékból készült alkatrészek viszonylag rosszul tűrik a kozmosz zord közegét.)

 

 

Ki ne emlékezne meg szeretettel a szívében,  a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepéről, május elsejéről!

Elevenítsünk fel csak néhány pillanatot a múltból:

- emlékezzünk a kis radaira, amint a komlói bányászok "Zobák-akna veled van" táblája alatt vonult kis -nagy családjával, helyes kis térdnadrágjában integetve Kádár elvtársnak...

- emlékezzünk fricklacira, amint a téeszcsé traktorán büszkén integetett a főtribün felé, természettől adott sáros gumicsizmájában...,megköszönvén Biszku elvtársnak a tanyasi villamosítást...

- emlékezzünk dragira, aki egy sör - virslis városligeti majális nem várt következménye...

- emlékezzünk  panterre, akivel sokat ittunk volna, ha ...

- emlékezzünk pirézre, akinek nagyon bejött volna ez  a buli...

- emlékezzünk nyunyóra, aki ott sem volt, de eladná az anyját is...

- emlékezzünk gájricsire, aki ott lett volna Indiában...

- emlékezzünk Lédi Caramboléra, aki érti a Franciákat...

- emlékezzúnk mindenkire aki lekésett erről az ünnepről, és akit nem említettem azt sajnálom, és aki már sohasem érezheti a "május langyos lehelletét" annak annyi...

- és végül emlékezzünk, jobb híjján szörcsire...

Midőn bekövetkezik egy valamirevaló férfiember életében az a pillanat, amit értelmes gondolkodással nem tud kivetni magából, elkezd szaporodni. Azaz alkot.

Fáradságos munka, tudjuk mi ezt jól, sok alkotói válsággal terhelt momentummal. De szorgalmas és kitartó gyakorlással végre bekövetkezik a várva várt esemény: sikeresen teherbe baszarint egy nőlényt.

Ez a nőlény aztán pikk-pakk kineveli magában a férfiúi alkotást, és seperc alatt, örömmel és angyali mosollyal arcán világra hozza.

És itt kezdődik a férfiú igazi megpróbáltatása.

Hisz a kis szarcsimbók alig 3 kiló, 50 centi, üvölt, eszik, szarik és a világ semmilyen tőzsdeindexének növekedéséért sem alszik. Férfiember fáradozik, termel feszt, hogy a szaporulat viszonylagos épségben túlélje nevelő biotartályát, valamint küzd azért, hogy a műve agyat növesszen.

A mű ellenáll.

Nem akar még egy jó darabig kártyázni, meccset nézni és a megátalkodottabb darabok még a sört sem szeretik.

Viszont a valahai hordozójukat sokáig előtérbe helyezik alkotójukkal szemben, ami lássuk be, mélységesen igazságtalan! Bár ha fiú típusú a mű, akkor ez reményre is okot adhat, talán nőzni meg lehet tanítani.

Mivel a gyerek az értelmes nevelésnek sokáig ellenáll, ezért tizensok évig tart, míg egy kezelhető darabot farag belőle a férfi, de ebbe aztán teljesen bele is rokkan, hisz nem tud majd miatta egy ideig kártyázni, nőzni vinni nem lehet, és sokáig tart, míg az alkoholos fetrengés mámorát igazán átérzi.

A világ legrosszabb befektetése. Hogy mégis miért esnek rendszeresen, időről-időre ebbe  a hibába a Férfiak, örök rejtély marad.

A végbélkúp egy olyan, kúp alakú termék, melyet az emberek saját vagy más végbelébe helyeznek el, általában gyógyulást remélve.

A végbélkúp felhelyezése rendkívül egyszerű. Első lépésként mossunk kezet, és ne feledkezzünk meg a csomagolás eltávolításáról. Ezután tegyük szabaddá végbélnyílásunkat, és -lehetőleg székletürítés és alapos végbéltájék tisztítás után- egyetlen, határozott mozdulattal toljuk be eme nagyszerű találmányt testünkbe.

Fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók szervezetbe juttatására kiváló. Gyermekeinket kisbaba korban szinte kizárólag ezen a módon tudjuk lázcsillapítóval ellátni.

A végbélkúpot használják pornófilm forgatásokon is. Ezen filmekben fityulás kis nővérkék kúpot adnak a férfiaknak, ezután a férfiak alaposan magukévá teszik a hercig nővérkéket. Érdekes filmek ezek, és sok tanulságot hordoznak magukba, melyeket érdemes észben tartani!

(Tóta W. Árpádnak, példaképünknek és totemünknek)

Hívhatjuk őket még csuhásoknak vagy lelkészeknek is. Legfőbb ismertetőjelük, hogy dagadtak és részegesek, és kisfiúkat farkalnak a sekrestyében. A papok (ill. csuhások és lelkészek) egy rothadó, az utolsó napjait élő, és saját botrányaiba fulladó világméretű kizsákmányoló szervezetnek (mafiának) a papjai, amely az utolsó percekig igyekszik fenntartani az erkölcsiség és az Istentől (aki nincs) eredeztethetőség látszatát. A papok azt hiszik, az emberek majd szemet hunynak az évezredes, legalább a sagittariusig érő bűnlajstromuk felett, hogyha mindenféle Isteni törvényekről hadoválnak, amit egy állítólagos Isten közölt az ő állítólagos fia (Jézus krisztus) segítségével, és persze ezeket pont nekik (a csuhásoknak) kell betartatniuk..az emberek többsége számára már rég tisztázott a tény, hogy az Egyház egy bűnszövetkezet, álszent, ájtatoskodó öreg exnácik és prűd, saját gyermekeiket sanyargató vénlányok falkája, akik minden erejükkel azon vannak, hogy minket, egészséges és tisztán gondolkodó embereket megtévesszenek, vagy ha ez nem sikerül, meg is öljenek akár (inkvizíció és keresztes háborúk igaz befigyelnek, kedves hívők!). Az Egyház és papjai a friss ministránshús beszerzésén kívül még a pénzharácsolásban jeleskednek igazán, elvárják az embertől, hogy pénzzel támogassa az amúgy is fullos kocsikkal felszerelt és dagadtra hízott papokat, ha meg nem, hát kedvenc kitalált rémképükkel, az ördöggel fenyegetik, akinek mellesleg, ha létezne, biztos jó szolgái lennének ezek a mocskok!

Persze a papok bűneire rengeteg példát tudnánk felhozni, a lista a Sagittariusig ér-ha a kétezer éves öldöklést nem is vesszük, ott van a szexualitás merev tagadása, és a "farizeusság"-persze a kárhoztatott "parázna" dolgok elkövetésében is élen járnak ezek a szemétládák, elég, ha a megszámlálhatatlan mennyiségű megrontot kisgyerekre gondolunk, miközben persze a cölibátus és a szüzesség mellett prédikálnak. A papok sok tudóst is megöltek. A papok sajátságos tulajdonsága, hogy tengernyi bűnüket mindenkoron titkolni igyekeztek, és az erre vonatkozó iratokat előszeretettel égették el-ezt persze egy ideje már nem tehetik meg, hála Istennek!

Az egészséges, függetlenül gondolkodó világpolgárnak elsőrendű feladata tehát, hogy minden lehetőséget kihasználjon, ha az Egyház és pedofil papjainak szervezkedésének megakadályozásáról van szó, legyen az egy ártatlannak tűnő hittanóra, egy mise, vagy egy, a Deák teret kereső apáca-sose tudhatjuk, miben mesterkednek, a végén még a lakásunkra is bejutnak, szegény, ártatlan gyermekeinkre törve!

(Ja, és a papok tehetnek a holokausztról is-egy kedves kommentelőnk kiegészítése)

Blogdémon, Petike, köszi a lapot!

Az adóvevő egy olyan elektronyikális készülék, amit arra találtak ki, hogy adjon és vegyen. Ennek a készüléknek a specinális alesete, amikor egy készülék csak ad (adó), vagy csak vesz (vevő). Haladjunk (fontolva) sorjában az adó-, vevő- és adóvevő-készülék tárgyalásában.

A mimikri olyan, természetben megtalálható jelenség, melynek során egy élőlény másnak akar látszani, mint ami valójában. A mimikri az adott egyed lehetőségeit kitágítja azzal, hogy megtéveszti a körülötte élő, egyéb fajokat. A ragadozók áldozataikat megtévesztvén ezen eszközzel előnyt szereznek,  egyéb esetekben a mimikri az egyed túlélését segíti azzal, hogy az a környezetébe beleolvad.

A mimikri jelenségre jó példa a fenti botsáska, de vehetjük a kaméleont is.

A liberális métely által fertőzött globalista világunkban a mimikri vagy tettetés jelensége áttevődött az üzleti életbe és a közéletbe is.

Kedves, csuhás papoknak önmagukat beállító emberekről tudjuk meg, hogy gyerekrontó ördögi lények, becsületes és hősies tűzoltóinkról derül ki, hogy buziként eszeveszett homoszexuális játékokkal töltik el idejüket, ás újabban kiderül, hogy honunk védői vásári kofaként kellemes összegekért árulták hazánk honvédelmi tendereit.

Mégis az a hely, ahol a mimikri leginkább előfordul, a politika. Az elmúlt napokban tapasztalhattuk ennek legfrissebb és talán egyik legfurfangosabb példáját.

 Éljen és virágozzék korunk vezető eszméje a fejlett matulista fikaizmus!

{aláfestőzene}*

Egy blogban, ami a népeket mélyen szántja, ómagyarmárjasiralmul ekézi, igen fontos dolog a seggbekúrás. Otthon, ha a lakás takarítása közben parvisnyéllel véletlenül rábökök a gyerek házimozijának az ON-gombjára és bekapcsolódik valami jó kis pornófilm, megjelenik egy hatalmas olvasztottviasz színű popsi, az ember kétszer néz oda hogy egyszer láthassa, hogy férfi vagy női-e az, általában a segglyukak elég nehezen elkülönböztethetőek, mert a pornóiparnak és a politikának igen sok hasonló marketingfogása van, gondolok az amatőr-nek hoaxált pornókra, ami a politikában a persze-hogy-más-a-mi-fiunk avagy a mi kutyánk nem szarik a járdra, hanem kakálik, ennekmegfelelően mályvaszínűre kidolgozott, fodros, tágulékony végbélnyíláskörnyezettel , a finom sárgásan gombás, frissenborotvált fahéjbarna háromszögben maga a rózsás-fodros lyuk ugye, ha ezalatt a gát túl hosszú és nem akar végetérni, akkor majd herezacskóban fog folytatódni, ha meg kis fehér giliszta van rajta, a szüléskori gátmetszés forradása, akkor az un „amatőr” kategóriába fog tartozni, és egy háziasszonynak látszó, vagyis enyhén molette hölgy fogja rázni cellulitos fartekéit, de ha szülész-szikétől szűz az a gát és alatta éppen vaginális behatolás történik, akkor egy szempillantás alatt, ami egy hümmm ebben a krasznohorkai lászlói burjánzású mesterséges körmondatban, nemsokára ki fog bukkanni az egyszeműkélgyó és némi előmaszatolás után máris cupp, benne van a rectumban tövig, amatőr kategóriában előfordulhat, hogy vajsárgás-nedvesen, viszont a Puruttya moralista mozgalom közzétételében….khrrmmm… jellegzetes csokoládésan fog előbukkanni:

ELMARADT A BEÖNTÉS

Az übermagyar nemzetünk hőse, akinek puszta léte bearanyozza Hazánk egét. Az übermagyar ismérvei a tisztesség, becsület, hazafiasság, tisztelet és hit. Fellelhetősége az év durván háromszáznegyven napjában egy Óperencián túli nevenincs kisváros, ahol civilben rendszerint házalóügynökként vagy bolti eladóként tevékenykedik, szerényen megbújva az ismeretlenség homályában. Igazán abban a huszonegynéhány napban él, amikor - Nagy Imre temetésének évfordulóján - Haza látogat.

A töltelékposzt olyan poszt, ami nem szól semmiről. Pontosabban szólva úgy csinál, mintha szólna valamiről, de Ravaszabb Törzsolvasók könnyen lebuktatják és kiröhögik. (A Ravaszabb Törzsolvasók azok, akik rögtön tudják, ha egy blog hanyagolva van, és azt is, mikor indulnak a készítőik Hawaii-ra.) A töltelékposztot tulajdonképpen csak azért írják a blogra, hogy legyen valami írva. A blogra. Hogy a terv teljesítve legyen, legalább számszakilag. Hogy a rendszeres olvasó ki legyen elégítve. Napi drogadagja meg legyen adva, mégha a kokó helyett éppen egy kis falról levakart vakolatpor az.

A töltelékposzt történelme nem újkeletű.

Töltelékposztokat szoktak más helyen is alkalmazni, mint például minisztériumok, vagy nagyvállalati igazgatótanácsok, netán világhírű alkotóműhelyek.

Nálunk például "The Dragon" kapta meg a pinaügyi menedzser címet, ami esetünkben tipikus töltelékposzt, hiszen mi soha nem találkozunk nőkkel (mivel mindegyik szerkesztő tizennégyéves kockásinges gnóm informatikus, rosszabb esetben bölcsész vagy gazdaságis (mentségünkre szóljon, HR-es nincs köztünk).

Közismert töltelék posztok még például a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve a Biblia. Bár az utóbbit néhányan vitatják, de azok általában azt is kétségbe vonják, hogy a kotongumi hasznos találmány.

Aki idáig eljutott az olvasásban, az nyert!

Vagy csak szimplán barom, esetleg randizni szeretne a posztíróval.

Blogdémon, Petike, köszi a főcímlapot!

 Döntsön a Piac!

/ Milo Minderbinder, amerikai közgazdász, 1944./

Azért  szeretnék most már amerikai lenni, mert az amerikai nép nem ilyen geci aljas, mint a magyar. Az amerikainépnek joga van megvédenie nemzeti érdekeit , az amerikai népnek nem mondhatják meg más népek, mit csináljon. Az amerikai nép tagja fogja a nemzeti zászlóját és felvonja, fűre, fára, bokorra, benzinkútra és drugstore-ra. Az amerika almáspite, az igen, hol van ahhoz a magyar. Próbáljál meg egy magyar gyógyszertárban valamilyen pitét is kérni!

Az amerikainép nem parkol rokkantaknak fenntartott parkolóhelyre.

Már a XIX-XX: század fordulóján amerikában akkora tökök teremtek, mint egy ház. ( Tokfalvi amerikaszeretete innen eredeztethető: ősei alighanem onnan repatriáltak.)

Amerikában csupa szorgosdolgos emberek élnek, amikor Amerikát felépítették, egyes ipari és bányászati területeken hét-tizenkét férfire jutott egy nő. Ezek a nők elmentek szépen borderos néninek, akik Hófehérkeként –beh, mennyivel szebb amerikaiul! Vájsznó!-  és amig a mindenféle amerikaiférfiak dolgoztak a bányában vagy ipariüzemben, ők mostak, főztek, takarítottak, és amikor az amerikaiférfiak hazajöttek a munkából, akkor szépen eléjük rakták az ételt, karbafont kézzel gyönyörködtek az evő férfiakban, majd mindegyik nyugovóra tért, hacsaknem igényelte, ha igen, akkor 12 dollárcentért kézzel kifejte nekik a borderosné egy e célra rendszeresített keszkenőcskébe illetve huszonöt dollárcentért leszopta őket s ekkor ugyane keszkenőcskébe köpött. Bezzeg a magyar nők sem nem szopnak, sem nem kézimunkát nem végeznek még ma sem, az amerikai szekszuálisforradalom után 48 évvel!

Amerikában a szabadság fogalma ismeretlen -bár jó sok hosszúhétvége és négynapos ünnep van egy évben. Ezért van az, hogy az amerikaitúrista hasonlatos a magyar Tisztelet Társaságához, csak szinesebben öltözködik. A szekszizmus szintén ismeretlen, ezért van Apák Napja is illetve az amerikai hím humanoid szemben a magyarral még annális bunkóbbnak számít, ha meg a liftben a nőt maga elé engedi.

Az alteregó egy olyan lény, aki nagyon hasonlít egy másikra.