Az elmúlt idôszakban felerôsödtek a veszteségeink, s csapataink még utóvédharcot sem folytatva folyamatosan hátrálnak, mert az ellenség  köztünk van mint már korábban rávilágítottam, de senki nem vett komolyan. Még kitartunk mert elitcsapataink bevethetôk, bár sérültek vagy részegek, de a mátrix belülrôl bomlaszt minket. Most kell észnél lennünk, s se picsog'snak se provokációnak nem felülni, hanem tenni a dolgunkat. Nem engedhetünk meg magunkat további veszteségeket az ellenség folyamatos ut'npótlással rendelkezik, s szinte kimeríthetetlen emberanyaggal. A moráljuk egyre gyengül, s ez minket erôsít. Amíg Ő velünk van, kitartunk. Ki kell, hogy tartsunk.

A Csehszlovák Nép

kolumbánból fordította a Frick László Emlékzenekar  

A csehszlovák Christina , Marina Vlady egy ismeretlen road crew-val

A csehszlovák nép a mai Csehszlovákia területén élő, nyelvileg viszonylag homogén népalakulat. Az északi nyelvjárást cseh-nek, a délit szlováknak, a legdélebbit hun-nak nevezik, Ottilió eltűnt népe nyomán. A hun főváros Budapest, amit a hülye franciák a hasonló hangzása miatt összekervernek a nyugat-kirgiz Bocharesttel. A szlovák nyelvjárást beszélők fővárosa Poson, amit a csehek Bratislavának [Szlávok barátságának] neveznek.

Jellemzően a munkahelyi kollektíva produktivitásának fokozására találta ki a tréning szakma sok-sok évvel ezelőtt a csapatépítést. Ha az együtt dolgozó emberek megismerik egymás erősségeit és fejlesztendő területeiket; megtapasztalják a csoportmunka hatékonyságát; megérzik az erőt a közös munkában; kialakul a bizalom a másik irányába – akkor a termelékenység tényleg növekedhet, a csoport akár 10 – 15%-át is visszakeresheti annak a pénznek, amit a csapatépítésre költött a cég. Nem kis eredmény ez, különösen úgy, hogy a régebbi – állami tulajdonú vállalatoknál megszokott – „csapatépítések” nem mások voltak, mint nagy ivászatok – csak költség, haszon nélkül.

Tisztázok néhány alapvető fontosságú tényt itt a dolgozatom elején, nehogy utólagos reklamációk kezelésével kelljen intellektusomat megalázni:

• Csapatépítéshez csapat kell, tehát az olyan emberek, akik együtt dolgoznak más emberekkel. Nem ajánlott öntörvényű képzőművészeknek, világítótorony őröknek és egyéb, magányos foglalkozást űzőknek. [A juhász kommentezők azonnal moderálásra kerülnek – a szerk.]
• Ha egy csapat együtt szórakozik, akkor az nem csapatépítés, hanem szórakozás. A csapatépítés az a munka része.
• A BME csapatépítő-mérnöki karára nem itt kell jelentkezni, ez csak egy tudományos alapmű a csapatépítésről.

Juhász kommentező moderálás után.

Az ideális csapatépítés nem egy alkalom, hanem folyamatos tevékenység, néhány intenzív tréning, köztük pedig a tréningeken elsajátítottak folyamatos alkalmazása a munkavégzés során. Így hosszú távon beérik a csapat, javul a team munka, fejlődnek az egyének. A nem-ideális csapatépítés sem egy alkalom, csak az intenzív tréningek az ivászatok miatt intenzívek, a napi munkavégzésbe nem épül be semmi, sőt a tréningek fáradalmait a munka közben pihenik ki a dolgozók, emiatt a produktivitás visszaesésével érdemes kalkulálni a csapatépítések utáni napokra.

Nyájas Olvasónk,

A Kigondoltam blog elérte a negyedmillió Pí-t, vagyis a kettőszázötven ezer kattintást.

Köszönjük, hogy páran értik, miről is szól ez a blog. Ha eddig nem derült volna ki, ajánljuk a fenti oktatóvideót.

-----------------------------------------------------------------------------

pppb: Kívánok minden hányingerkeltő olvasónak tormagyökeret a tüdejébe.

21: Baszlak pofán péklapáttal.

[magyar-magyar szótár ]- A Frick László Emlékzenekar gépkocsivezetéstechnikai asszisztense [road crew] : Megmondtam, hogy ne engedjétek be ezt a Bono-buzi Frick Zenekart, mert elbassza a renométokat, piff nektek címlaptündér! Negyedmillió?? Ez Népszabó'ul hangzik! Aligtöbb, mint kétszázezer, az igen! [ez is Népszabó' - a szerk. megj]

Zsit: Csak úgy! Bosszú: :)))

Esti Kornél: Köszönet az olvasásért és nem köszönet az alig kommentelésért. Remélem szereztünk pár elgondolkodtató percet nektek. Aki ért minket, az látogasson vissza a zárásig gyakrabban, aki pedig nem, az bassza meg.

szanalmas  2010.06.10. 17:01:04 : @Csönd-Nesz-Rizs.®: Lófaszt a picsádba!

"the dragon" : Szeretnék köszönetet mondani minden hűséges olvasónak, főleg annak a helyes szőke csajnak, aki két hete megkeresett e-mailben, aztán szájjal kielégített a MOM Park mögött! (Bár az is lehet, hogy lucecita gonzales volt kingkongnyitóban...)

ISTEN: Mégegyszer Elnézést Az Okozott Kényelmetlenségekért!

Karamból: Méghogy Isten...te pina! Tehát kedves Olvasó, köszi, hogy minket olvasol, ezzel is tanúbizonyságot téve a tudományos munka iránti igényre, valamint hogy a szellemi maszturbációnak igenis van létjogosultsága ebben a mai blablabla világban! Éljenek a lurkerek, fossátok továbbra is a szót, mint eddig! (Dragi édes, az én voltam! De a haj csak paróka volt, remélem nem bánod, de muszáj volt megtudnom, hogy tényleg kicsi-e. És tényleg!!!)  

CS.N.R: Ez a pillanat is eljött, drága olvasók! Köszönjük az érdeklődést! Anyátok!

PPiréz PVitéz: A meghatottságtól a szó is a torkomra forrt... Bogi, mi is a telefonszámod?

Levéltáros: Nem csak a nyájas olvasóknak kellett volna a videót megmutatni, hanem a kutatóknak is, mégpedig a tagfelvétel előtt. Most rajtam röhög a fél tudományos világ. Olvasó! Te nehogy! 

Nyunyeszkij: F. úr kezében a lopott pisztoly bágyadtan lóbálózott, az ablakot szél zörgette. A lábai előtt a farkaskutya feküdt, egyre lassabban emelkedő-süllyedő horpasszal, vére sötét foltott festett a perzsaszőnyegre-a test túloldalán az unoka üldögélt egy karosszékben, és teát iszogatott. Vékony, fehér ujjai közt a teafilter madzagja tekergett. Most teljesen normálisnak tűnt, tehát nem nyöszörgött és nyáladzott, nem rángatta görcsösen a tagjait horpadt kis mellkasa felé, nem szorította össze a térdeit, ahogy korábban, és amitől az anyja-szegény-idegzsábát volt hajlamos kapni, mert olyankor képtelenség volt akárhová is elvonszolni...néha a vécé előtt jött rá a roham, és torpant meg egymáshoz szoruló lábakkal, ködös tekintetét a földre szegezve...de a rohamok-úgy tűnik-már elmúltak végleg, az unoka békésen hunyorgott át a bögre pereme fölött, mintha ugyan mindenkori, természetadta jogának és világpolgári kötelességének érezné, hogy a szokásostól eltérően viselkedjen, a váltásra adott bármiféle magyarázat teljes és következetes elhagyásával, és láthatóan semmilyen lelkiismeretfurdalást sem érezve azért, amiért makacsul megtagadta, hogy a változás lehetőségét-avagy a változás várható bekövetkeztét-akár öntudatlan eszközökkel is, de aggódó rokonsága számára megsejtesse valamiképp. A szobára telepedő csöndet a farkaskutya törte meg végül-véres, csapzott fejét felemelte, és láthatóan szólni akart. Az unoka és a nagypapa ránéztek, mindketten a komoly érdeklődés hiányával. A farkaskutya kinyitotta száját, és meg-megakadva, de komoly hangon ezt mondta:- Nézzétek el nekem, testvéreim, hogy győzelmeteket fölösleges, bazári Utolsó Szavakkal akarom megrontani, mert lássuk be (és gyanítom, nem is vonakodtok az erre hajló belátást kellő határozottsággal megejteni), semmi jogom az Utolsó Szó jogán magamat mentegetni, és mintegy kísérletet tenni arra, hogy alantas helyzetemet csalfa módon megváltoztassam a magam számára, csupán azért, mert -saját hibáim következményeként-hamarosan kimúlni kényszerülök. Látom türelmetlen, sürgető arcotokon, hogy a halálba kívántok immár, ezért rövidre fogom, amennyire csak lehet...tudjátok én egy kis faluban voltam kölyök, a főúttól pár kétszáz méterre..a bekötő út mentén-egy patak volt a közelben-öreg fűzfák álltak, véges-végig, és tavasszal egészen a törzsük közepéig benőtte őket a zöld fű...a főút két oldalán viszont nyárfák sorakoztak, ha kora májusi estéken lerohantam a bekötő út kérges aszfaltján a főútig, fehér pamacs tengere kavargott a lábaim körül, az út két oldalán nyomorúságos kis kertecskék szorongtak, a drótkerítések mögött rozsdásodó, öreg teherkocsikkal, pléhből és hulladékfából eszkábált ólakkal és karámokkal-emlékszem a libák gyertyafehér nyakaira...látjátok, halálunk előtt mégis érzelgősek maradunk az utolsó percig, okuljatok az esetemből...még annyit mondanék (már érzem, hogy sokkal többet nem is fogok tudni), hogy talán valamennyire fölment, -erre rájöttem-a dolgok nem felfoghatók...józan ésszel persze eszkábálhatunk valami karámfélét, ahova a nekünk tetszőket betereljük, és bezárjuk őket, de a kerítésen túliakról fogalmunk sincsen...a patakon túli rétek számomra ismeretlenek voltak, most már az is maradnak...Most sem találok összefüggést a lerohadó vakolatú házfalak, és a fényes bogarak közt, és teljes értetlenséggel állok a tény előtt, hogy öntudatlanul mégis valami összefogó magyarázatot keresek, okságot kutatok a a dolgok elrendezésében, mikor tudom, hogy nincsen semmi ilyen, nincsen összefüggés, hogy a fű csak azért hullámzik, mert ez a dolga, én pedig azért lettem ilyen, mert ez volt a dolgom, másképp nem tehettem volna...remélem nem néztek le a magyarázkodásomért, bár ha igen, helyesen teszitek, mást nem is tehetnétek...utolsó lehelletemmel még annyit mondanék, hogy ne siránkozzatok, és ne sajnáljatok semmit, ami megtörtént, és inkább legyetek olyanok mint a fák, és hagyjátok, hogy körülnőjön bennetek a fű, úgyis lekaszálják, és úgyis újranő, vagy legyetek olyanok, mint a nyárfa fehér pamacsai, nagyon szép, hogy miért, senki sem tudja...úgyis mindent elmondtak már, és talán az se volt fölösleges, ki tudja...bocsássatok meg nekem, ha bűnöm volt, és ha így végül énem mégis megvezetne, és tévednék, de többre nem vagyok képes..nem bánom, hogy most meghalok, ég veletek, és ne haragudjatok rám utólag, mert nekem már mindegy lesz, ahogy nektek is..és-de nem tudta befejezni.

 Azt se tudod melyik a futó te

paraszt, a ló meg hogy

kisebb közlemény

A Xillucika –féle magánblogzargatási botránya óta az a hír járja a Kigondoltam! blogról, hogy ott a szerzők csak hülyéskednek és nem is tudományos az igényük. Ezt megcáfolandó az ágyaspálinkáról, mint olyanról, bocsátom ki ezt a műfajilag

kisebb közlemény

címen körülírható dolgozatomat.

A felvizezett  tisztaszesz vidéki körorvosok utolsó mencsvára, főleg, ha már több, mint egytucat magányos vidéki körorvosnő szeretné őt férjülvenni. Vidéki körorvos szineset nem iszik, csakis víz-szerű áttetszőt. Mióta a palinca hungarikummá magyarult, azóta az Unicum néven elhíresült gyógynövényágyas törkölypálinka, ami ágyazás nélkül a kétemberes kategória (de a fizikaipiacon legaláb három embernek kell lefognia az ádozatot), fogyása kritikusan alulmúlt.

Az ágyas' meztelenigazsága

Faszesz tartalmú pálinkát parasztházatvettünvidéken típusú bioparaszt budapesti jelentős művészek szoktak inni, amikor természetazonos hatású játékdisznótorost rendeznek a nejlonparasztházukban, hellókittys gumicsizmában kínálja körbe az asszony (aki szerkesztő a nemmondommeg könyvkiadónál, fönt van a facebook-on is, akit érdekel, keres és talál)  van banánpálinka, diópálinka, biciklibelsőpálinka, hajdinapálinka , mogyorópálinka, csokonaililipálinka , hajnalkaindapálinka és nyenyerepálinka (ilyenkor a törkölyt törött & őrölt  nyenyereágyra öntik).

Disclaimer: az alábbi szösszenet megtörtént eseményeken alapul, sőt minden halálpontosan úgy történt, ahogy írtam. Esküszöm.

Holnapután hajnalban (2006.02.24.06.42.) Istentől kaptam egy SMS-t: 34 nap múlva világvége. Nem ért annyira váratlanul, de az időzítésen kicsit meglepődtem. Gondoltam, mivel szeretlek titeket, nektek is szólok; illetve a hátralévő napokban megpróbálok utánajárni a dolgoknak, amiket ide update-elek be.

Té-mínusz-34

Íme az SMS, a bizonyíték, miszerint Isten úgy döntött, lehúzza a rolót:

"szevasz. 34 nap mulva vilagvege, addig rendezd el az U-ban [Univerzum - szerk. megj.], amit el akasrz. ui. a macskaalmot surubben takaritsd, budos! I."

Navazzeg. Jó jó, én megértem, hogy egyszer úgyis sor került volna erre a felesleges procedúrára, de miért pont most? Na mindegy, végülis. A munka az munka, a főnök meg főnök. Holnapra hátha többet megtudok

Nincs idegesítőbb, mint hülyén meghalni.
 

Különös tekintettel az autókra*

Mert a hím az olyan. AZ tudja magától. Ne magyarázzon neki holmi női személy bármilyen gombokkal működtethető vagy/és motorral hajtott eszközről.

Meg lehet nézni például, hogy mennyire szereti az autóját: például minden beleül és használja. Nem dobálja szét benne  aszemetet, és nem is dohányzik benne. A kiskorúakra is rászól, mert az autó nem asztalterítő, hogy arra morzsázzon. Használni kell! Meg kell tankolni, szeretettel kell használni a sebességváltót (értsd: nem nyekteted, és kerregteted, mi több a kuplungot is tövig illik nyomni), határozott lábmunkával kell kezelni a gázpedált. Extrém esetekben a helyes - előbb felsorolt - pedálok használata kiküszöböli a harmadikat, úgymint féket. Jó kormánytechnikával még az ütközés is elkerülhető.

Az autó azt szereti, ha hajtják, tehát minden sebességfokozatban a férfi kihasználja a maximális nyomatékot, ami abban rejtezik. Az üveghang felbukkanása széles vigyorra húzza a száját, míg környezete (értsd: nőneműek és kiskorúak) egynémely horrorfilmbe is adaptálható szemkiugrással reagál.

Ezért az élvezetért cserébe a környezet (értsd: nőneműek és kiskorúak) takaríthatják mind belsőleg, mind külsőleg a gépjárművet. A férfi ilyenkor különös figyelmet fordít a környezetére, hisz jóravaló tanácsaival (Baszd meg apádat, Zsönöviev, hogyan fogod azt a rongyot! Hát nem puannyadt fasz az, markold meg! Lehelj oda neki, Rómeócska, te korcs - hogy maradtál volna anyádban -, nehogy csíkos legyen az a szájoncseszett ablak! Mit szól majd a Flórián szomszéd, micsoda igénytelen putrisok vagyunk!) a környezet fejlődését segíti elő, mellékesen még az autó is tiszta lesz (már ha ilyen tehetségtelen banda erre képes lehet egyáltalán).

*autó: minden olyan, minimum 2000 köbcentis motorral rendelkező, minimum 20 éves, a felületén legalább 50%-nyi rozsdával rendelkező, legalább Mercedes típusú gépjármű - uszkve 16 literes fogyasztással, amivel Alsóretyerát többi hímnemű lakosa előtt felvágni lehet. A városi autós más típusra gerjed és persze szociológiailag sem a fent említett szóhasználattal bíró statisztikai csoportba sorolható.

Hogyan érdemes élni az egyetlen életünket: lassan, unatkozva, hogy hosszúnak tűnjön, vagy izgalmasan, minden percben újabb és újabb életre szóló élményt szerezve? A kérdés költői, hiszen unatkozni nem érdemes, azaz szabálykövető, konfliktuskerülő női kocsivezetővel utazni időpazarlás, ellenben egy férfi sofőr maga a tömény élvezet.

Megpihenés a tömény élvezet után

Akartam írni azt a földönkívülieket kiviccelő posztot, de aztán nem írtam meg, szóval mindegy, de az ürgéken, vakondokokon meg hasonlókon kívül elég sok földönkívüli között rohangálunk nap, mint nap. Természetesen űrlények továbbra se látogatják bolygónkat, hiszen ha létezik galaxisok között utazgató népség, ebbe a fingszagú mocsárba minek is jönne.

 

Köszi Peti, te blogdémon, a főcímlapot!

/Kigondoltam! 2010/1

A címlaptündérnek neve is van: Bogi. Ebből is látni, milyen okosak, bátrak, és előrelátóak voltak már időszámításunk, 1995. előtt is a szülei. Ahhoz ugyanis, hogy a címlaptündér Bogi lehessen, egy hülye és önmagában ostoba mezeizöldségszagú [ranunculus] hosszúnevet, a Boglárkát kellett választaniuk, ami ráadásul alapból becézett, amikor ki nem tudja, hogy egy szülő értelmességéről azzal üzenhet leginkább, ha becézhetetlen nevet ad a gyermekének, úgymint Ákika, Márkika vagy Boglárkaka. A címlaptündér okos szüleinek bátor számítása bevált, természetesen az emberek lusták voltak ilyen hosszúat kimondani, nyelték  a szótagokat és büfizték szépen hogy, Bogi.

„Liberté, Égalité, Fraternité”

Admin jogokkal foglalkozó kiáltvány a múltból

Mai dolgozatom egy egyszerű tudományos értekezés keretein túlmutat, ez afféle forradalmi felhívás, világmegváltó kiáltvány, persze háttéranyaggal megspékelve, hogy mindenki megérthesse a jelentőségét.

A történelmi háttér

Az informatika kora előtt az emberek békében éltek, tudásukat és anyagi javaikat egymással megosztották, vállt vállvetve küzdöttek egy szebb világért. A modern számítógépek felfedezésekor úgy tűnt, megvalósítható a földi paradicsom, hiszen a gondolkodó gépek átvehetik az emberektől a mindennapi munka terheit, mert gyorsabban és jobban dolgoznak, nekünk pedig lesz időnk tudományos dolgozatokat írni és csetelni.

Ám ekkor néhány számítástechnikus – élükön Neumann Jánossal – fondorlatos csínyt követett el, jogosultság kezelést építettek be a gépekbe. Beköszöntött az egyenlőtlenség kora, az adminok uralma, és ez még mindig tart.

Az ideológiai háttér

Az admin jog korabeli evangélistái azt hirdették, hogy a számítógép bonyolult szerkezet, ha mindenki hozzáférhetne mindenhez, hamar elromlana a gép. Az admin jog az utolsó védelmi bástya, ha nem lenne, maguk a gépek szűnnének meg a felhasználók hozzá nem értése miatt.

Mikor ez a nevetséges indok tarthatatlanná vált a felhasználók felelősségteljes és tudatos viselkedése nyomán, az admin jog szükségességét a gépek megerősödésével próbálták igazolni: átvennék a hatalmat felettünk, az admin jog minket véd meg a gépek uralmától.

A valódi tények

A számítógépek elterjedése az eredeti nemes gondolatot – nevezetesen a földi paradicsom megvalósítását – elfeledtette, kontraproduktív folyamatok indultak el, egyenlőség és tudásmegosztás helyett az introvertált informatikusok hatalmát növeli, a felhasználók közti szegregációt erősíti.

Lassan már a munkahelyi internetezés is veszélybe kerül, mert néhány admin meg akarja határozni, mely honlapok nem látogathatók.

Mire van szükségünk?

Admin mentes világra. Mindenki férjen hozzá mindenhez, és a számítógép-használók közössége kollektíven döntse el, hogy mi legyen az APEH adatbázisában, mit mutassanak a tőzsdeindexek és mi kerüljön ki az index címlapra. Fellendül a gazdaság, jókedv és derű fogja uralni mindennapjainkat, és az index olvasottsága is növekszik.

Mit tegyünk?

Természetesen az admin jogokat bitorló törpe kisebbség nem adja fel önként a kiváltságait, azokat el kell venni. Söpörjük el a jogbitorlókat! Admin jogot mindenkinek! Forradalmat!

A szép új világ

Hogy milyen lenne az új világ, ahol mindenki admin?

Békés, nyugodt, és szeretetteljes; a bárány az oroszlánnal játszana a virtuális mezőn, a Kigondoltam! mindennap főcímlapos lenne – a jelenlegi dolgozatnál sokkal színvonalasabb értekezésekkel –, és a Google keresései is mindig a releváns tudományos posztunkat hoznák fel az első helyen.

Az irányítana, akik értünk hozzá.

Ui.: Kedves olvasóm, kérlek, hogy mentsd el a kiáltványomat, mert félő, hogy egy admin eltávolítja hamarosan. Terjeszd papíron, szamizdatként, és győzni fogunk! Admin jogot mindenkinek!

,,INKÁBB A SZÉP KÖNYV IRÁNT VALÓ ÉRDEKLŐDÉST IGYEKEZTEM FELKELTENI, VALAMINT ÁTPLÁNTÁLNI ABBÓL A SOK ÖRÖMBŐL, GYÖNYÖRŰSÉGBŐL, AMIT NEKEM A SZÉP KÖNYVEKKEL VALÓ FOGLALKOZÁS JELENTETT"

Tevan Andor

zinte mindannyian - ezen sorok olvasóit értem ezalatt -  találkoztunk már könyvnek  nevezett tárggyal. Valószínűleg sokaknak az otthonában is található néhány - vagy éppen sokszáz, esetleg ezer példány ezzel díszítve közvetlen környezetünk, más esetekben elcsúfítva, rágcsálók, molyok tanyájává, puszta porfogóvá téve azt.
Könyvek - mint gondolatok, fontos és kevésbé fontos információk tárolására szolgáló eszközként bizonyos értelemben több ezer éve is léteztek.
Ám még a középkorban is kevesek kiváltsága volt birtoklása - a mai formáját ekkorra már megközelítette: azaz borítója volt, mely az összefűzött lapokat rejtette. Ezeken fáradságos, kézi munkával előállítva szerepelt az írás, gyakran képekkel illusztrált formában.

***Címlaptündér, Petike, köszi a főcímlapot!***

A Dzsungel könyve helyett, mert az túl hosszú...

A bolygónkat benépesítő milliónyi állatfaj közül, az Elefánt(Elephas) az egyik legismertebb élőlény. Nem csak ismert, de annak ellenére hogy csak Afrikában(Loxodonta africana) és Ázsia(Elephas maximus) egyes résezein honos, hallatlanul népszerű mind a gyermekek, mind a felnőttek körében. A világvárosok nagy állatkertjeinek elefántkarámja előtt szinte állandóan nagy tömeg tolong, hogy közelről figyelhesse ezeket a hatalmas állatokat. A nagyhírű cirkuszok porondján állandó, kihagyhatatlan műsorszámként szerepeltetik az elefántok produkcióját. Kipling felejthetetlen regényében, Mauglinak és társainak a bölcs Háti, az elefánt osztott a bajban igazságot. Dumbó, Babar, -ki ne ismerné eme nagyszerű rajzfilmhősőket a gombamódra szaporodó mesecsatornák jóvoltából?

 NagyArgentina

Las Islas Malvinas a Argentina!!!

Nagyanglia - Az angolok szemrebbenés nélkül látják egybe a régi birodalmat, hiszen ha bejárják, mindenütt angolul szólnak hozzájuk, még a renitens gyarmaton, az USÁ-ban is sokan beszélik az angolt, csak valami elképesztően hanyag, útszéli [városszéli] akcentussal... bassz, az eszeveszett kapkodásban a Nagy-Falkland [Gbr.] szigetekhez 2003-ban minden médiavisszhang nélkül visszacsatolt 302. számú K-K-É-K zátonyról megfeledkeztem! -a szerz. haj. tép.

Nagynémetország - a 70-es években beindult németfaj-visszavásárlási program miatt tudatosult bennük, hogy bár Siebenburg  kiürült, a phürgi mégis német [ a belső birodalmi ellentéteket vagy a sachs-pruß német-német tolmácsolás nehézségeit a német nem adja ki poen szerűen auslander sau-knak]  de gyakorlatilag ha faszerkezetes csúcstetős késő-későgótikus házat látnak, az a haza széle, mint pl Tallin. Ők vitték a kultúrát szerte, még azoknak az érdekes cigánynépeknek.. busta, dschikosch, Hordobadj mit Biroschka minden kulturszavuk jóformán német eredtű és nem véletlenül Fünfkirchen most Európa kulturális fővárosa, Istambul:Ist am Bul - a Bul folyócska menti Ist , meg sehol se tartana, ha német állami pénzen vasútitranszportszám nem küldik haza a németek vaján meghízott török vendégmunkásokat.  Na, és hol székel az európai bíróság? -Straßburgban, danke!