Minden mezőgazdasággal foglalkozó tudja, milyen mély igazságtartalmat rejt eme négy szó: "Májusi eső aranyat ér!". Azonban jelen írásomban nem a melioráció és a vízgazdálkodás napjainkban oly aktuális kérdéseit szeretném boncolgatni, hanem az egyik legősibb földművelési módszer, a mélyszántás jelentőségét kívánom megvilágítani a tisztelt olvasónak. 

Nagyot téved az, aki azt hiszi hogy szántani könnyű dolog. A szántás bizony egy igen bonyolult, és összetett művelet. A mélyszántást rendszerint ősszel végzik a földeken dolgozó gazdák, de ha az időjárás megengedi szántanak télen, és tavasszal is. Termelési tapasztalataikat egy - egy pohár saját termelésű bor elfogyasztása közben, frissen sütött házi pogácsa mellett, jóízű beszélgetéseken osztják meg egymással az otthonosan berendezett gazdakörökben. A gazdálkodók úgy tartják, hogy a földeken a munkák a szántással kezdődnek, és a szántással fejeződnek be.

A szántás eszköze az eke, mely valamikor az ősidőkben fából készült. Ahogy a technika fejlődött, a leleményes ember a fejlődés szolgálatába állította a megmunkált fémet, és azóta vasból készített ekét használnak a szántáshoz. A régi korokban az ember saját magát befogva a hámba, megfeszített munkával vontatta a földbe barázdát maró ekét. Később háziállatait, a lovat, vagy az ökröt fogta be erre a sok fáradtsággal és verejtékkel járó munkára. De az idő nem állt meg, a fejlődésnek nem lehet gátat vetni a mezőgazdaságban sem. Az állati munkaerő szerepét a korszerű gazdaságokban kiszorították a földekről a nagy teljesítményű traktorok.

Hazánk speciális földrajzi és éghajlati viszonyai miatt nem alkalmas a minőségi traktorgyártásra, ezért a mezőgazdaság folyamatosan növekvő traktorigényét külföldi behozatallal elégítik ki az illetékesek. A traktorokat magasan képzett, nehézgépkezelői vizsgával rendelkező traktoros szaktársak vezetik, aki jól ismerik a szántási munkák minden csínját - bínját. A jó traktoros ismérve az, hogy megbecsüli munkaeszközét, ügyel annak műszaki állapotára. Befejezvén a napi munkát, a közúton óvatosan vezetve jut el munkagépével a gépállomásra, ahol a munkavédelmi előírások betartása mellett, szorgos szakértő kezek végzik el a traktor karbantartását a tisztára sepert műhelyben.

Másnap hajnalban, a szerelő kartársak gondos munkájának köszönhetően, a traktorosok kivonulnak a felkelő nap fényében friss olajtól csillogó gépeikkel a földekre. Páratlanul üde látványt nyújtanak a mezőn vidáman pöfögve sürgő - forgó színes traktorok, amint a rájuk csatlakoztatott ekéikkel mértani pontosságú barázdacsíkokat hagynak maguk után, mintegy megelőlegezve a jó termés ígéretét. Büszkén elmondhatjuk, hogy nagyot fordult a világ kereke, az emberi erővel vontatott ekével végzett szántás korszaka óta.

"Ki mint vet, úgy arat!", tartja a népi mondás. Most, hogy a megfelelően gondos mélyszántással jól előkészítettük a földet, már igazán gyermekjáték a vetés. Így ha a kiváló minőségű vetőmag is időben a földbe került, akkor szorgalmas gazdaként, a jól végzett munka elégedettségével dörzsölhetjük össze a markunkat, és házunk pitvarában kényelmesen hátradőlve várhatjuk a kimagasló termésátlagot.

 Melyikünkkel nem fordult még elő, hogy időlegesen lelki topronggyá aljasult a magánéletében bekövetkezett bukkanó miatt?

Egy éve a kancsal meghirdette munkahelyteremtő programját, tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígérve, amit a sebhelyesarcú, a habókos és még sokan mások is támogattak. A számok egyelőre nehezen jönnek, ezért országmentő akciót indítva nyilvánosságra hozom, mit is kellene csinálni ahhoz, hogy meglegyen az egymillió új munkahely, akár már jövőre is.

Bal oldali közlekedés bevezetése

Magyarország 1939-ben tért (volna) át a jobb oldali közlekedésre, itt most nem részletezendő okok miatt ez csak ’41-ben sikerült. Csináljuk vissza, és meglesz az egymillió új munkahely, összefoglalom, hogyan:

1. Meglévő autók bal oldali közlekedésre való átállítása

Nem nagy ördöngösség, az autóipar már régóta úgy gyárt, hogy minél kisebb legyen a bal- és jobbkormányos autók között a különbség, hiszen mindkét piac hatalmas, tehát az átalakítás simán elvégezhető. A szerelések miatt a márkaszervizek és a kisiparosok kapacitását bővíteni kell: 15000 új munkahely.

2. Autógyárak kapacitásnövelése

Magyarország autógyártásban nagyhatalom, elég csak a Suzuki, Audi és Daimler gyárakra gondolni, és most még csak a prémiummárkákat említettem. A világ egyharmada baloldalon közlekedik, ha mi is ott járunk, akkor mindkét típust gyártani fogják nálunk, hiszen a szomszédok miatt kellenek a balkormányos autók is. A beszállítói lánc új munkahelyeit is ideszámolva ez 36500 új munkahely.

3. Gépjárművezetők újraképzése

Az átképzés szükségességét minden közlekedő beláthatja, tréningek nélkül háborús helyzetek uralkodnának el a magyar utakon, tekintve az agresszió folyamatosan magas szintjét. Kistérségi oktató- és vizsgaközpontok felállítása szükséges: 21000 új munkahely.

4. KRESZ táblák kihelyezése

Kezdő projektmenedzserek bizonyára átrakatnák az út egyik oldaláról a táblákat a másikra, de ez kapitális baromság lenne. Duplikálni kell a táblákat, mindkét oldalon szükség van a jelzésekre, hiszen a felkészülés alatt még nem szüntethetők meg a jelenlegi táblák, de az átállás pillanatában már a másik oldalon kell lennie minden jelzésnek. Ez csak párhuzamos kihelyezéssel kivitelezhető. 34000 új munkahely.

5. Útátépítések

Minden körforgalmat át kell alakítani, hiszen a hajtásiránynak megfelelő ívben fordul rá a bekötő út a körforgalom gyűrűjére, az íveket is balossá kell tenni. A hagyományos kereszteződéseknél útépítési munkákra csak kismértékben van szükség (a kanyarodó sávok esetében): 25400 új munkahely.

6. Útburkolati jelek újrafestése

Nem ragozom, csupán felhívom a figyelmet, hogy ami az egyik oldalon festést jelent, az a másik oldalon radírozást, ezért ennek a munkafázisnak az emberi erőforrásigénye igen nagy: 65121 új munkahely.

7. PR tevékenységek

Reklámok az elektronikus műsorszóró médiákban, óriásplakátok, köztársasági elnökúr személyes levele minden magyar állampolgárhoz, és még sorolhatnám. 12300 új munkahely.

8. Határátkelőhelyek átépítése

Ha jön a hülye szlovák, valahogyan jelezni kell neki, hogy másik oldal, helóka! Illetve a jelzés az kevés, át kell terelni a forgalmat betonfalakkal, alul- és felüljáró rendszerekkel. 34000 új munkahely.

9. Rendőrség átképzése

Az egyik legkeményebb feladat. Nem elég kioktatni őket többhónapos fáradságos munkával, csapatépítéssel egybekötött tréningekkel, hogy a traffipaxot eztán a másik oldalon kell felállítani, de ennek az infónak rögzülnie is kell, ha nem akarjuk, hogy csökkenjen a Belügyminisztérium bevétele. 9500 új munkahely.

10. Elő-, fő- és utótanulmányok készítése

A felkészítésben és az átállás értékelésében természetesen részt vesz a Kigondoltam műhelye, az angol, japán, ausztrál, indiai stb. helyszíni tanulmányok elkészítését a bal oldali közlekedést alkalmazó országokban nem bízzuk másra, tekintettel a téma jelentőségére. A megnövekedett adminisztrációs terhek miatt új alkalmazottakat, projektmenedzsereket, lótifutikat, pénzügyeseket, titkárnőket, rabszolgákat és HR-eseket kell felvennünk. 6679 új munkahely.

A fent vázolt átállás összesen 250000 új munkahelyet teremt. Ha az egész procedúrát megismételjük még háromszor úgy, hogy az átállási idők átfedjék egymást – ne lehessen ugyanazt a kapacitást felhasználni egymás után, duplázni és triplázni kelljen mindig –, akkor már meg is van az egymillió új munkahely. Ez egymillió új adózó, egymillió új TB befizető, és egymillió új fogyasztó a piacon.

Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!

Stratégialiag bizonyítható, hogy lényegesen több ember vet önkezével véget az életének az írni-olvasni tudók közül. Legjobb, ha az ember fia (lánya) rádiót sem hallgat. Tehát nyilvánvaló, hogy a nagyothallás kedvező a túlélés szempontjából.

A szezonzsidó olyan, általában izraelita származású ember,aki csak akkor zsidó, mikor nagy médianyilvánosság van körülötte, vagy jó brahi zsidónak lenni, esetleg forradalminak tűnik a zsidóságunk felvállalása, vagy az hasznot hoz. Az igazi izraelita lelkű emberek rendkívül idegesek az ilyen pojácákra, mert százszor többet ártanak a zsidóságnak, mint használnak.

Persze így, hatvanöt-hetven évvel a második világhaború után vicces a sárga csillagot viselni, és jó murinak tűnik, de a tisztességes zsidó ember keze ökölbe szorul ennek láttára. A sárga csillag nem vicc, nem játék és nem demonstrációs eszköz, hanem szörnyű emlék az emberiség történelmében.

Amúgy is a jobbikos félbalgák országa lettünk, de az ilyen idegbeteg megnyilvánulások csak adják alájuk a lovat.

Jó lenne, ha a parlamenti képviselő urak és a sárga csillagot brahiból viselők mostmár elgondolkodnának végre, hogy jogállamot akarnak, vagy valami kutyulmányt, és a bíróságra bíznák az igazságteremtést!

Hasznos, hasra helyezhető öves kistáska, a modern magyar népviselet elengedhetetlen tartozéka.

Ajánljuk hozzá suhogós tréningnadrág és makkoscipő viseletét, kizárólag izompóló társaságában.

A nőkön talán még jobban áll mint a férfiakon, jól telepakolva igencsak megnyerő látvány.

Fából készült eszköz, melyre különféle árukat pakolunk. Észre sem vesszük a raklap mögötti innovációt és annak meghatározó jelentőségét korunk intenzív világában. A raklap minden eleme átgondolt, és tervezett.

A találmány lehetővé teszi az amúgy heterogén áruk standard logisztikai rendszerbe illesztését, és az anyagmozgatás alapegységét képviseli. Lenyűgözően ötletes darab, az összes mozgatási formának megfelel, ráadásul a raktározást is egyszerűsíti.

A hétköznapi ember simán elsétál mellette, míg az intelligens heteroszekszuális férfi elismerő pillantással nyugtázza, hogy az adott raklap melyik szabványba tartozik!

Helló fiúk, helló lányok,

Kérem, hogy erről a levélről senkinek ne beszéljetek, nem véletlenül védett a poszt, az olvasók ezt nem láthatják, soha nem fogom publikálni. A téma személyes, nem a nagyközönségnek szóló áltudományos maszlag.

Szóval: elég nagy munkával felépítettem magam a neten, szimpatikus, jóképű, szellemes, sportos és gazdag vagyok – vagy legalábbis ezt hitettem el mindenkivel, szerintem elég eredményesen. Veletek már találkoztam párszor, tudjátok, hogy kamu az egész. Azt a rohadt népművelő szakot se tudtam elvégezni, munkám nincs, barátaim nem nagyon vannak, azt még nektek se árultam el, mikor láttam utoljára nőt, egyszóval csődtömeg az életem. De leszarom, mert a neten élek, ha ott menő vagyok, az nekem elég. Aztán egyszer hátha megtörténik a csoda, és lecsorog valami rám a netről.

Az elején utalnék arra a megjegyzésre, hogy én egy hülye vagyok, ami konkrétan elhangzott egyszer, egészen pontosan tízszer, és nem igaz, de ezt gondolom mindenki tudja, csak azért szokták rám mondani, mert irigyek és idegesíteni akarnak, ami hülyeség, hiszen a nyugalmam akkora, mint a szikla, amit szellő meg se rezzent, de a vihar se, ezért ezt a fejemhez vágni sem egyszer, sem tízszer nem érdemes, mert akkor se lesz hatása, ha netántán valaki úgy gondolja, hogy megpróbálja tizenegyedszer. Pont, levegő, folytatom. Okos okos okos, mondogatom magamban, okos vagy fiacskám, ne törődj ezekkel, hát ezek ilyenek, csak a szapulás, a bajkeverés, métely van a lelkük mélyén, a felszínen meg habzik a gúnysav, fikakultúra, már ha kultúrának lehet nevezni a kultúra hiányát, a takony meg leszédül, mert ez már neki is megalázó, de te okosabb vagyok, hát nekem ne mondják, mert akkor én majd vissza, és aki velem szájal, az olyan, mintha egy okossal szájalna, axióma, evidencia, elfogadja a legfelsőbb bíróság is, bizonyítani nem szükséges. Csak mondom, hogy így van, mert ezt is szokták, hogy amit mondok, azt nem veszik komolyan, nevet a szájuk, gúnyosan húzzák, elfordulnak aztán azt hiszik, nem látom, pedig látom, mert én nem fordulok el, az én szám egyenes, nem gúnyos, még akkor is egyenes, amikor lehetne gúnyos, és mindig lehetne, mert én vagyok az okosabb, aki nálam okosabb, az nem létezik, mert tudom, és amit tudok, az sok, annyi, amit senki más, tehát a legokosabb én vagyok, de nem gúnyos, mert a tisztesség az is én vagyok, és a példakép is, még ha erre elhúzzák a szájukat, de az is lehet, hogy a gúny beette magát a lelkükbe, ahogy a patkány a tehénbe. Hát így. Ja és a kép: az nincs.

Barátságnak hívjuk azt, amikor két ember között szoros, bizalmon alapuló lelki kapcsolat jön létre.

Vagyis máris bátran levonhatjuk azt a következtetést, hogy a barátság nem létezik, egy utópia, illetve olyan, mint a kereszténység vagy a szocializmus eszmerendszerei: remekül hangzanak, és a nevükben a legnagyobb aljasságokat is el lehet követni!

A habókost a népnyelv a falu bolondjának is nevezi. Kedvelt tartózkodási helye a resti, a vegyesbolt, vagy a községi italmérés. Egy italért szívesen mesél történeteket a múltról, időnként azt képzelve magáról, hogy ő a libások kapitánya. Zsebében mindig ott lapul elmaradhatatlan útitársa, a boros, vagy pálinkás flaska, aminek sűrűn tekintget a fenekére. A kutatók megállapították, hogy az ép elmeállapotú embereknél nincs ok arra, hogy ne fogyasszanak alkoholt, ha azonban valaki zavarokkal küzd, már egészen kis mennyiség is veszélyes lehet. Nemhogy nem segít, de akár fel is gyorsíthatja az elbutulás folyamatát. A rossz nyelvek szerint a habókos egyén igen nagy tisztelője a női nemnek, alig van menyecske a faluban, akinek ne nézett volna már a szoknyája alá. Bár betegségéből eredően magamutogató, hebegős - hadari beszédmodora, és önmaga által viccesnek vélt trágársága miatt, olykor nehéz mondanivalója lényegét értelmezni.

A sebhelyesarcú férfiak általában kemény küzdelmekben edződtek. Rendszerint igen alacsony származásúak, sanyarú gyermekkori éveik után kemény munkával küzdötték fel magukat igen magas irányító posztokba. Ellenfeleikkel kíméletlenül leszámolnak, az irányításuk alatt álló szervezetet kemény kézzel, célratörően, megalkuvás nélkül vezetik. A legfontosabb számukra a "család", amelyhez nem csak a vér szerinti rokonok tartoznak, hanem számtalan keresztgyermek is. Az elért eredmények nem töltik el önhitt elégedettséggel őket, tettre készen állnak az új kihívások elé. Jelmondatuk: „The world is yours!”*

*http://hu.wikipedia.org/wiki/A_sebhelyesarcú

A kancsalság valójában egy többnyire gyermekkorban kialakuló szembetegség. Görög eredetű szó (strabismos), mely nyomán nevezik ferde nézésnek is. A betegség korai szakaszában könnyen gyógyítható, azonban előrehaladottabb életkorban nehezebb az orvoslása, csak műtéti beavatkozással érhető el számottevő javulás. A néphiedelem az ilyen betegségben szenvedő egyént hamiskásnak, kópénak, himpellérnek, vagy akár füllentőnek is nevezi. Azt tartják, hogy az olyan személyre aki másra néz, mint akihez beszél, nem ajánlott még egy likas garast, vagy egy üres kast sem bízni. A sok évszázados népi megfigyelések kultúránkban rendszerint mély valóságtartalommal bírnak.