A fészbúk olyan, webes alkalmazás, ahol a felhasználók egyszerre csinálhatják mindazt, amit eddig külön-külön csináltak az interneten. Ímélt küldhetnek egymásnak, newsgroupokat definiálnak, képeket, tartalmakat osztanak meg egymással, játszanak, csetelnek és ismerkednek.
Mindezek mellett boldogan álrulják el legbelsőbb titkaikat, teregetik ki személyes adataikat és kapcsolatrendszereiket, nagy örömére a titkosszolgálatoknak és nyomozóhatóságoknak. Nem lepődjünk meg ezen: az ötlet egy izraelita agyából pattant ki, és bizony a fészbúknak erős kémszoftver-jellege van.
Nem meglepő, hogy ennek az egész rendszernek az alapjait megtalálhatjuk egy magyar találmányon, és azon sem lepődnék meg, ha Cukkenberg Úr ezt a rendszert már látta volna, mielőtt a mindenképpen zavaros és foltszerű, tehát amerikai igényeknek jobban megfelelő felületet 'kitalálta' és bevezette volna. A rendszer maga tökéletes: csak lájkolni lehet, és nincs lehetőség az igazi párbeszédre sem, a felület garantálja a pozitív visszacsatolást és a felületes, rohanó tempót. Mindenki barát vagy sem. Nincsenek árnyalatok. A vélemény nyílvánítása szabad: moderálás nincs. Egyet viszont tudhatunk: minél aktívabb valaki a fészbúkon, minél többet posztol és minél több "barátja" van, annál magányosabb.
Sok-sok vetülete és tanulsága van a fészbúk jelenségnek, ebből csak két dolgot emelnék ki:
Az egyik érdekesség, hogy ezen a felületen az emberek saját nevük alatt leginkább szépen, lassacskán kidolgozott imágókat fejlesztenek ki. Van, aki a kóbor állatok megmentőjeként tetszeleg, van, aki hatalmas partyarc, van, aki a panel-valóságból ebbe a világba menekül és szervezőegyéniségként villan be, de van aki kéretlen művészként közöl amatőr képeket, fotókat. Olyan is van, aki ezoterikus mesterként tetszeleg, vagy nagy gondolkodóként, és ki ne felejtsem a politikát: van aki itt kardoskodik politikai nézetei mellett. A lehetőségek tárháza majdnem hogy végtelen: egy biztos; ha megpróbáljuk az illetőt szembesíteni valós énjével, arra felettébb dühösen reagál. És itt merül fel az etikai kérdés: jogunk van-e szembesíteni barátunkat a valós énjével és a realítással, vagy csak hagyjuk, hadd játssza el azt, amit szeretne? Erre a kérdésre nagyon sok válasz lenne.
A második érdekesség, hogy a fészbúk az emberi kapcsolatok modern megnyilvánulása. Eddig azt hittük, a legnagyobb érték az ember és az emberi kapcsolatok értéke felbecsülhetetlen. Hát ez a tézis megdőlt:
Amint láthatjuk, az emberi kapcsolatoknak van értéke, és annak becsült értéke három nap alatt 30%-ot zuhant. Nem is kommentálnánk ezt a dolgot tovább, mindenesetre annyit mondanánk, hogy ez még csak a kezdet.