Becsületes úton háromféleképpen lehet sok pénzt keresni: rendkívül sok munkával, vagy egy elképesztően zseniális ötlettel (és utána rendkívül sok munkával), vagy tőzsdézéssel. Én most a tőzsdézőhöz szólok.
Még a butább emberek is könnyen beláthatják, hogy aki sokat dolgozik, annak nincs ideje tudományos blogok tanulmányozására, akinek pedig zseniális ötlete van, az úgysem internetezik, hanem inkább a zseniális ötletét valósítja meg. Nekik hiába is írnék, tehát maradnak a tőzsdézők.
A tőzsdén viszonylag egyszerűen lehet sok pénzt keresni: érteni kell a dolgokhoz, és akkor kell adni meg venni, amikor abból profitálhatunk. Ennyi.
Még néhány gyakorlati tanácsot adok azoknak, akik úgy gondolják, a tőzsdén a helyük:
Érdemes elemzéseket és híreket olvasni a sikeres kereskedésekhez?
Nem. Ha a hírek alapján lehetne sikeresen üzletelni, a gazdasági újságírók lennének a világ Simicskái. De hát az újságírók mind szegények, elég ránézni a csóró Indexesekre, ugyebár.
Érdemes politikusokkal barátkozni, hogy megtudjuk, milyen eszement törvényeket fognak megszavazni, amik megváltoztatják majd a gazdasági trendeket?
Nem. A politikusok csak reagálnak a világra, nem alakítják azt. Olyanok, mint a giliszták. Ha esik az eső, előbújnak, de az esőt nem ők csinálják. Csakis a szavazatszerzés érdekli őket, nem a gazdaság. Putyin persze kivétel, de aki vele barátkozik, az úgyse tudja kiélvezni a gazdagságát.
Érdemes a tőzsdével együtt lélegző, annak minden csínját-bínját ismerő szakemberhez fordulni segítségért?
Aha. A Quaestor, a Buda Cash, a Hungária Értékpapír összes szakembere arra várt, hogy hozzájuk vidd a pénzed. Plusz Marcsika a Kun-Mediátortól.
Akkor hogyan csinálhatok pénzt a tőzsdén?
Nos, akkor a lényeg. Ahhoz fordulsz, aki a világot irányítja. Nem az illuminátusokhoz, nem a Bilderberg-csoporthoz, nem az angol királynőhöz, nem a Kentucky Fried Chicken-es ezredeshez, hanem hozzám. Egyszerű emelt díjas sms-t küldesz, ami után lehetőséged nyílik megvásárolni a Tuti Tippet. Részletek a szórólapokon.
Viszont lágytojás.