kisebb közlemény
mely
cáfolhatatlan, a zenekarunkon kívül és felül álló tudományos tények összehordásával mintegy
mondolat
-ként szolgál Levéltáros úr dolgozatára
Aki került már zöldfülűként csajos munkahelyre, ahol a dogozók maguk főzték a kávét, azonnal megtapasztalhtatta, hogy a nők hogyan tudnak lényegében a paleolítikum hajnala óa permanensen sokkal okosabbak, ügyesebbek lenni mindenben úgy a férfiaknál, hogy azért egészen a mai korig föntarthassák az alávetettségük látszatát ahhoz, hogy bizonyos előjogokat küzdhessenek ki. A frissdiplomás férfit ugyanis a csajos munkahelyen először csak szivesség-szerűen kérik meg a nőimunkatársak, hogy főzzön egy kávét, majd földicséréssel azonnal meg is állapítják, hogy az a kávé annyira isteni, hogy azontúl majd mindig ennek az egyébként távollétében perverz hülye kis pöcsnek (maikifejezéssel élve nördnek) kelljen főznie a kávét.
Amint azt a kora-paleolitikumi csontvázleletek is bizonyítják, a kezdetek kezdete előtt a férfiak láb-és kézméretei, de általában minden főbb csontjuk (combcsont, állkapocs , szárkapocs, bordák, csigolyák) azonos méretűek voltak mindkét nemnél, a nőket csak a szeméremcsont és a szülőúti célegyenes eleje volt különböző. Mindenféle tevékenységet közösen végeztek a hordában, pl a vadászatot is. Ami naponta úgy 30-40 ezer jó hosszú lépés futásban való megtételével járt. A nők már a kezdetek-kezdetén is innovatívabbak voltak, pl a gondolkodásuk eleve fejlettebb lehetett, hiszen a vadászfutás kétezredik hosszúlépése táján mai nőinyelven kifejezvén így szólhattak: Fussok a faszom ennyit, majd kitalálok valamit! És a mai állapotok tükrében biztosan ki is találtak valamit azok az ősanyák, hiszen ha nem, akkor a mai nők lábmérete európai mérce szerint úgy 44-46-os lenne.
A kezdetleges vadászati eszközeik miatt ugyanis kénytelenek voltak a pöttyes mézeskalácspopsijú őzikéket, szarvasokat meg antilopokat halálra fárasztani és eleinte, ha az ember lovat akart a segge alá, addig űzte, amíg a ló fáradtan nem rogyott térdre.
Namost mára már egyértelműen tudományos tény, hogy csak a bolond meg a hülye rohangászik ennyit. Ezért a nők kitalálták, hogy az ostoba faszokat majd jól megdicsérik, milyen ügyesen vadásznak. Valamint eleve a legjobb vadászoknak tartottak popsit az esti tűznél. A jobb vadászok mellkasán cirókamarókáztak. A jobb vadászok több húst, nagyobb hátbőrnek valókat zsákmányoltak. Így aztán egy kisebb jégkorszak meg pártucat özönvíz, vagy négy Golf-áram-szünet után kialakult az a munkamegosztás, hogy míg a férfiak kedvenc szórakozásuknak vágtak neki A Természetes Órán, ami ma már csak a krisnásoknak meg más ostoba vallásos fajtáknak a hajnali három, épeszű ember föl nem kell reggel tizenegy előtt, csak ha muszáj, pl munkába hajnali nyolckor vagy ha címlaptündér és a főnök leszól, hogy még lefekvés előtt föl kell tennie valaki faszfej népnevelő hülye cikkét a kiajánlóba... . Míg a férfiak aztán kedvenc szórakozásuknak éltek és kétszer húszezerlépés futás közben harminc-negyvenköbméteres mammutcsapdák kiásásán szórakoztak, a nők fejük búbjáig merültek a finommanipulatív házimunkákba, súlyos áldozatokat téve a kommunikáció oltárára az un "anyanyelv" kifejlesztésébe. Így a második jégkorszak utánra sokkal picibb kikkezük meg édes lábinkójuk lett a nőknek és ez még semmi, hogy további terheiket növelje az Evolúció, csak azokat hagyta életben a húsz-negyven-százhónapos ínségek után, akik a jólét hónapjaiban megfelelő zsírpárnákat tudtak hízlalni a megfelelő testrészeik köré. A vadászok bezzeg, a hülye faszok, csak ógni-mógni tudtak az általában egy, max kétszótagos szavaikkal, hun a kaja, jeztet főzted? piff!
A férfi nem több, mint a nőnek valamiféle meghosszabított tagja. Az emberi társadalom minden fontosabb fejlődési állomását a nők találták ki, bár a megvalósítás konkrét fizikaiszakaszába gyakran vontak be férfiakat, pl igen kényelmetlen lett volna a szomszéd horda luvnyáinak a nyakaiból megkaparintani a borostyán nyakéketet, ezért az amúgy is erőszakos, durva hajlamú ostoba férfiakat nógatták rá: ha nincsen borostyán, nincsen se kaja, se pucsítás az esti tűznél. Aztán persze a nők is átrándultak a szomszéd horda táborába s ha találtak még életbenmaradott nőtársat vagy a barlang falához vert csecsemők között olyant, amelyik rúgott még a lábával, azt felkarolták és mindenféle gonosz, kegyetlen fasznak lehordták a mohó férfiakat, a felkaroltakat pedig az ősi női együttérzés és empátia jegyében betanították rabszolgának a piszkosabb házimunkák elvégzésére meg a gyerekek pesztrálására. A fiú nemű túlélő csecsemők pedig a hordánbelüli vérfrissítést szolgálták nemzőképes korukban. A borostyánkultusz nem csak a kereskedelem és földrajz tudományát alapozta meg, de a politikáét is. Az is a nők végtelennagy tengersok eszének a bizonyítéka, hogy ezt a gusztustalanságot majd a férfiuralom feltalálásával az alsóbbrendű nemre hagyták.
A fiúkultusz egyik emléke: Falfestmény a nyílt nőuralom egyik utolsó védbástyájából, az ókori Thirából (olasznevén Santorini) . A férfiak 20 éves korukra teljesen elállatiasodott büdös , szőrös böfögő és fingógépek, akiknek feszt a tömésen jár az a maradék kis esze, a felső testnyílásukon az ételnek befeleé tömködése, alsó nemzőszervüknek pedig valamilyen lyukba valaó bele-beletömködése nagyjából ez lenne a férfiműködés, ha a tudatilag fejlettebb nem hagyja őket ebben pangani.
A fiatal fiúk sokat halásztak, a tenger (Thallatta, nőnem, ős-anya-rész) tisztára mosdatta egyelőre még csupasz testüket.