Évkezdő kongresszusunkat tartottuk a Pótszilveszter után egy ötcsillagos wellness szállodában (szigorúan zártkörűen, nem keveredik a Kigondoltam senkivel), megvitattuk 2011 legfontosabb terveit; átnéztük a megrendeléseket, ki milyen tanulmányt kér tőlünk a Nobel-díjához vagy az országa kormányzásához; este pedig, a szivarszobában a második konyak után – az első alatt a szegénység felszámolására dobtunk össze egy zseniális javaslatot Afrika számára, de ez mellékszál – egyik vezető tudósunk felvetette, hogy változtassunk a megjelentett dolgozatok terjedelmén, ugyanis az olvasóink – korlátos agyi kapacitásuk miatt – a rövid, velős posztokat szeretik, maximum négy mondat, frappáns befejezéssel; és most ennek a kritériumnak kívánok megfelelni jelen dolgozatommal, egyben tudóstársaimnak is mintát állítva rövidségből, tömörítésből, valamint megvilágítom számukra, hogy miért is jók az ehhez hasonló (maximum) négymondatos publicisztikák:
- - sokan munkahelyükön olvassák a Kigondoltamot, az ebédszünetből lecsípett pár percben, nekik nincs lehetőségük egy hosszabb poszt elolvasására, hiszen ezt csak több részletben tudnák megtenni, de a fonalat könnyű elveszteni akkor, ha a magaskultúra vagy a mélytudomány a téma, ezért nekik (is) kedvezünk az ehhez hasonló rövid, strukturált, dolgozatokkal;
- - tudomásul kell vennünk, hogy hozzánk képest a legnagyobb koponyák is buták, és ha nem akarunk belterjes blog lenni (márpedig nem akarunk), akkor le kell rövidíteni dolgozatainkat, hogy sokan megértsék – és ami nagyon fontos! – idézhessék is, de ehhez figyelembe kell vennünk az átlagember (a feketemosogatótól az egyetemi tanárig bezárólag) memóriakapacitását, ami tudvalevőleg négy mondat megjegyzésére van kalibrálva (ennek oka a korai paleocénbe nyúlik vissza, de a rendelkezésemre álló kis terjedelem miatt ezt most nem fejtem ki);
- - a webkettes kultúrában a reposztoláshoz (gondolok itt a twitterre, tumblerre és természetesen a facebookra) jobban passzolnak az ilyen rövid írások: senki nem fog több száz mondatos hosszú értekezéseket az ismerőseinek vagy a követőinek ajánlani, a rövidet keresi mindenki;
- - megírni is egyszerűbb egy néhány mondatos tudományos kivonatot, mint egy komplett értekezést, így több szabadidőnk marad teológiai és filozófiai kérdések megvitatására (számításom szerint – amennyiben minden tudósunk követi ezt a négymondatos posztolási gyakorlatot – négy uszkve hat hónapon belül meghatározzuk, hogy mi volt az előbb: a tyúk, vagy a tojás), ami jó az országnak, jó az Uniónak, és legjobb az emberiségnek.
Azon törzsolvasóinknak is igyekszünk megfelelni, akik hozzászoktak a nagyobb lélegzetű írásokhoz, és nem is akarnak felhagyni ezek olvasásával, mert i.) olyan helyen dolgoznak, ahol nem kell dolgozni, ii.) nem dolgoznak, mert még (vagy már) nincsen munkájuk, iii.) gyorsolvasók (kb. 5-600 oldal óránként), vagy villámolvasók (2-3000 oldal/óra), és így akkor is el tudnak olvasni egy hosszú írást, ha olyan helyen dolgoznak, amilyet már a dolgozatom elején említettem, ahol le kell csípni az ebédszünetből pár percet az olvasgatáshoz; nekik ajánljuk rendszeres olvasásra a magyar-magyar szótár blogot (dudenbuch.blog.hu), ott vannak hosszabb lére eresztett írások, amik mindenképpen megfelelnek a mennyiségi követelményeknek, a minőséget pedig írójuk garantálja, aki személyesen a magyar-magyar szótár álnév mögött rejtőző titokzatos idegen.
Erről a témáról a fenti két mondatnál többet nem érdemes írni, mindenkinek további kellemes napot kívánok!
Kutatónők a Kigondoltam évindítóján.