Mellbevágó kutatási eredmények a nőkről
Először is megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a Kigondoltam Tudományos Műhely mag(v)as színvonalú tanulmányaihoz. És persze köszönöm, hogy méltónak ítéltettem arra, hogy egy vendégposzt erejéig szerepelhessek a Tudományos Műhely szócsövén, a Kigondoltam blogon.
Nagy tisztesség ez a számomra!
(Elnézést ezért a nyálas első bekezdésért, de ha nem írom le ezeket így, akkor a Kadarka Jánoska nem rakja fel a posztomat a blogra.)
Angol tudósokA Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely érdekfeszítő kutatási témát merített a barátaival folytatott korábbi levelezésekből.
Hálás köszönet nekik a témáért! (Biztos olvassák ezt, hiszen a Kigondoltam blogot mindenki olvassa!)
Persze a felismerés, az Egyszemélyes Tudományos Műhely korszakalkotó zsenijét dicséri, de azért mégis megköszönöm nekik is, mert egyrészt így illik, másrészt meg a jó szívemből adódóan: hadd higgyék ők, az Egyszemélyes Tudományos Műhelytől intellektuálisan messze-messze elmaradó egyedek, hogy részük volt a tudományos áttörésből.)
Természetesen hosszabb kutatás veszi kezdetét a témában, de bizonyos következtetéseket már levontam, és ezeket szeretném megosztani veletek. Ezzel kvázi röpke betekintést is engedek a Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely modern módszereibe is.
A kutatási téma:
Férfitársaságunk egyes tagjaival fix kapcsolatban álló/élő nőnemű egyedek válasza a felmerülő „Jössz vízitúrázni?” illetve a „Jössz Lárpurlárra?” kérdésekre.
Figyelem!
Ez egy igen-igen komoly tudományos téma!
Mivel a fenti két kérdésre adott válaszok önmagukon túlmutatva, abba is betekintést engednek, hogy a női egyedek mennyire érzik nyeregben magukat a kapcsolaton belül, és mennyire kerültek közel a túlzott elbizakodottsághoz.
(Amitől egyébként én, személyes beszélgetéseink során óvva óvom őket, de csak nevetnek, azt gondolván, hogy viccelek. )
Szóval az alaptézis:
A kapcsolat hosszától függően, a fenti két kérdésre adandó „nem” válasz valószínűsége növekszik.
Mivel rövid kutatással kimutattam (részletekkel nem untatnék senki, meg aztán amúgy se értenétek), hogy nem egyenesen arányos a kettő, ezért további tényezőket vezettem be a vizsgálatba.
Közbevetés a módszertanról:
Természetesen a társaságból referencia csoportokat lépeztem párosával, úgymint:
- Gabóék
- Lezék
- Derbyék
- Romék
- Gyuszóék
Akkor tehát a további befolyásoló tényezők vizsgálata:
1, Intellektus
2, Származás
3, Házasság megléte
4, Közös gyermekek megléte és száma
Megállapítások a befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban:
- Intellektus: ezt a pontot, női egyedekről lévén szó, rögtön ki is zárhattam a vizsgálatból
- Származás: mint tudjuk, társaságunkban felülreprezentáltak a vidéki származású női egyedek (Ami nem véletlen! Röviden megvilágítom, hogy történelmileg miért is alakult így a dolog: Eme tudományos cikk szerzője, elsőként a társaságból, remek érzékről tanúbizonyságot téve választott magának egy vidéki barátnőt. Erre, az eredményeket látva, a társaság több tagja is kipróbálta az új módszert, de sajnos ők nem választottak olyan remek érzékkel, mint szerény személyem. Lényeg a lényeg: A származással kapcsolatban kimutatható összefüggés. Úgy, hogy a vidéki származás minimálisan csökkenti a vizsgált két kérdésre adott „nem” válasz esélyét.
- Házasság megléte: Nem mutatható ki befolyás a vizsgált kérdésekre adott válaszokra. Ezzel kapcsolatban felállítottam egy teóriát: A sötét középkorban még tiltották a válást. Természetesen voltak, felvilágosult emberek, akik egyedi módszerekkel védték ki a tiltást (Pl: VIII. Henrik), de módszereik (sajnos) nem tudtak széles körben elterjedni. Az újkor viszont elhozta a megszabadulást a férfinemnek. Gond nélkül le lehet pattintani a túlzottan elsárkányosodó (Lásd részletesebben: Dr. Bartha András: Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról) női egyedeket. Ez mára annyira triviális lett, hogy még a komoly intellektuális kihívással küzdő női nem is tényként kezeli, és nem ringatja magát a házasság intézményének hazug biztonságába.
- Közös gyermekek megléte és száma: Egyértelműen a legerősebben befolyásoló tényező. Ami érthető: Napjainkra ez az egyetlen fegyver maradt a nők kezében – egyelőre kicsavarhatatlanul. (Bár komoly tudományos kutatásokat folytatok ebben a témában is, és közeli áttörés kecsegtet, részleteket, érthető okokból, (pl. nők a jelen cikk olvasó között!) nem árulhatok el. Ezen pontra a legjobb példa a Derby-féle referencia csoport. Ott, közös gyermek híján, a női egyed kénytelen tovább játszani a szerető társ szerepét, és fogcsikorgatva ugyan, de „igen”-t mondani a „Jössz lárpurlárra?” kérdésre.
A vizsgált befolyásoló tényezők pontos százalékos arányainak megállapítása folyamatban van.
Természetesen a kutatás befejezését követően legelőször a Kigondoltam blogon osztom meg a tudományos társadalommal a világraszóló felfedezéseket.
Tisztelettel:
Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely