Én magam ellenzem a vendégposzt intézményét. Ha valaki meg akar jelenni a Kigondoltamon, az járja végig a szamárlétrát, fizesse milliós a tagdíjat, pucolja a szerkesztőségi kádat, kenje a reggeli piros aranyas vajas kenyereket. Bizonyítsa be, hogy méltó ránk.

Néha mégis kivételt teszünk, és külsős dolgozatot adunk közre. Vagy azért, mert olyan jó (ilyen még nem volt, de az elméleti lehetőség megvan), vagy azért, hogy megmérettessük magunkat a piacon, és bebizonyítsuk, hogy a Kigondoltam nem véletlenül a világ legjobb blogja (most a saját posztjaimra leszűrt válogatásra gondolok).

Itt egy benchmark poszt. Aki elolvassa, az majd megérti, miért külsős Gyuszó.

Mellbevágó kutatási eredmények a nőkről

Először is megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a Kigondoltam Tudományos Műhely mag(v)as színvonalú tanulmányaihoz. És persze köszönöm, hogy méltónak ítéltettem arra, hogy egy vendégposzt erejéig szerepelhessek a Tudományos Műhely szócsövén, a Kigondoltam blogon.

Nagy tisztesség ez a számomra!

(Elnézést ezért a nyálas első bekezdésért, de ha nem írom le ezeket így, akkor a Kadarka Jánoska nem rakja fel a posztomat a blogra.)

Angol tudósokA Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely érdekfeszítő kutatási témát merített a barátaival folytatott korábbi  levelezésekből.

Hálás köszönet nekik a témáért! (Biztos olvassák ezt, hiszen a Kigondoltam blogot mindenki olvassa!)

Persze a felismerés, az Egyszemélyes Tudományos Műhely korszakalkotó zsenijét dicséri, de azért mégis megköszönöm nekik is, mert egyrészt így illik, másrészt meg a jó szívemből adódóan: hadd higgyék ők, az Egyszemélyes Tudományos Műhelytől intellektuálisan  messze-messze elmaradó egyedek, hogy részük volt a tudományos áttörésből.)

Természetesen hosszabb kutatás veszi kezdetét a témában, de bizonyos következtetéseket már levontam, és ezeket szeretném megosztani veletek. Ezzel kvázi röpke betekintést is engedek a Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely modern módszereibe is.

A kutatási téma:

Férfitársaságunk egyes tagjaival fix kapcsolatban álló/élő nőnemű egyedek válasza a felmerülő „Jössz vízitúrázni?” illetve a „Jössz Lárpurlárra?” kérdésekre.

Figyelem!

Ez egy igen-igen komoly tudományos téma!

Mivel a fenti két kérdésre adott válaszok önmagukon túlmutatva, abba is betekintést engednek, hogy a női egyedek mennyire érzik nyeregben magukat a kapcsolaton belül, és mennyire kerültek közel a túlzott elbizakodottsághoz.

(Amitől egyébként én, személyes beszélgetéseink során óvva óvom őket, de csak nevetnek, azt gondolván, hogy viccelek. )

Szóval az  alaptézis:

A kapcsolat hosszától függően, a fenti két kérdésre adandó „nem” válasz valószínűsége növekszik.

Mivel rövid kutatással kimutattam (részletekkel nem untatnék senki, meg aztán amúgy se értenétek), hogy nem egyenesen arányos a kettő, ezért további tényezőket vezettem be a vizsgálatba.

Közbevetés a módszertanról:

Természetesen a társaságból referencia csoportokat lépeztem párosával, úgymint:

• Gabóék
• Lezék
• Derbyék
• Romék
• Gyuszóék

Akkor tehát a további befolyásoló tényezők vizsgálata:

1,  Intellektus

2, Származás

3, Házasság megléte

4, Közös gyermekek megléte és száma

Megállapítások a befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban:

- Intellektus: ezt a pontot, női egyedekről lévén szó, rögtön ki is zárhattam a vizsgálatból

- Származás: mint tudjuk, társaságunkban felülreprezentáltak a vidéki származású női egyedek (Ami nem véletlen! Röviden megvilágítom, hogy történelmileg miért is alakult így a dolog: Eme tudományos cikk szerzője, elsőként a társaságból, remek érzékről tanúbizonyságot téve választott magának egy vidéki barátnőt. Erre, az eredményeket látva, a társaság több tagja is kipróbálta az új módszert, de sajnos ők nem választottak olyan remek érzékkel, mint szerény személyem. Lényeg a lényeg: A származással kapcsolatban kimutatható összefüggés. Úgy, hogy a vidéki származás minimálisan csökkenti a vizsgált két kérdésre adott „nem” válasz esélyét.

- Házasság megléte:  Nem mutatható ki befolyás a vizsgált kérdésekre adott válaszokra. Ezzel kapcsolatban felállítottam egy teóriát: A sötét középkorban még tiltották a válást. Természetesen voltak, felvilágosult emberek, akik egyedi módszerekkel védték ki a tiltást (Pl: VIII. Henrik), de módszereik (sajnos) nem tudtak széles körben elterjedni. Az újkor viszont elhozta a megszabadulást a férfinemnek. Gond nélkül le lehet pattintani a túlzottan elsárkányosodó (Lásd részletesebben: Dr. Bartha András: Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról) női egyedeket. Ez mára annyira triviális lett, hogy még a komoly intellektuális kihívással küzdő női nem is tényként kezeli, és nem ringatja magát a házasság intézményének hazug biztonságába.

- Közös gyermekek megléte és száma: Egyértelműen a legerősebben befolyásoló tényező. Ami érthető: Napjainkra ez az egyetlen fegyver maradt a nők kezében – egyelőre kicsavarhatatlanul. (Bár komoly tudományos kutatásokat folytatok ebben a témában is, és közeli áttörés kecsegtet, részleteket, érthető okokból,  (pl. nők a jelen cikk olvasó között!) nem árulhatok el. Ezen pontra a legjobb példa a Derby-féle referencia csoport. Ott, közös gyermek híján, a női egyed kénytelen tovább játszani a szerető társ szerepét, és fogcsikorgatva ugyan, de „igen”-t mondani a „Jössz lárpurlárra?” kérdésre.

A vizsgált befolyásoló tényezők pontos százalékos arányainak megállapítása folyamatban van.

Természetesen a kutatás befejezését követően legelőször a Kigondoltam blogon osztom meg a tudományos társadalommal a világraszóló felfedezéseket.

 

Tisztelettel:

Gyuszó-féle Egyszemélyes Tudományos Műhely

Lábjegyzet: ha valaki nem értené, miért ez a kép van itt illusztrációnak, akkor keressen rá arra, hogy "kellemetlen kötelesség".