A posztírás nagyon komoly dolog, csak a legrátermettebb, legokosabb emberek tudnak posztot írni, főleg olyat ami alapigazságokat és kultúrát tartalmaz.
A posztírás legnehezebb része a téma és a cím kitalálása, mert ez meghatározza a poszt tartalmát, kivéve mikor nem.
Amikor a poszt másról szól mint a címe, akkor antiposztról beszélünk, ami természetesen nem olyan jó dolog, mint mikor arról szól mint ami a címe. Nyilván ez nehezen érthető, dehát mi nem azért vagyunk, hogy minden hülye okosabb legyen, szóval ha nem értetted az előző mondatot, akkor húzz innen a picsába!
A jó poszt olyan mint a jó könyv, vagy elbeszélés, van eleje, közepe és vége.
Tulajdonképpen a posztnak egyetlen ellensége van és az a buta olvasó, aki nem érti a szerző gondolatait. Például én jó posztokat írok, de sokan nem, és van aki nem szeret posztot írni mert tapló. Az, hogy valaki tapló, az engem például nem érdekel, mivel az az ő baja.
A kigondoltamon én jó posztírónak számítok, míg a többiek csak átlagosnak. Nem könnyű nekem, ezt beláthatja mindenki.
Ja, amúgy a posztot másképpen blogbejegyzésnek vagy cikknek is lehet mondani, meg másnak is. Szóval ennyit a posztokról. Meg még annyit, hogy lehet úgy is posztot írni, hogy meglévő történetet ír le valaki és a címet ahhoz igazítja. Persze az igazi poszt az a cím alapján íródik.
Van még a poszt mortem is, ám az teljesen más dolog, de a fenti útmutatások alapján már bárki írhat remek posztokat, de, ha mégsem sikerül, akkor az azt bizonyítja, hogy mekkora béna fasz, egy fogyatékos pöcs, de erről majd dragon ír posztot, ha egyszer még az életben elkészül vele. Ez van, nem mindenki lehet én.
