Ha valaki nem tudja, mi az a rekurzív link, akkor klikkeljen ide a magyarázatért.

Az egyik legszórakoztatóbb dolog olyan posztot írni, ami tele van rekurzív linkekkel. De figyelem, linkelni nemcsak a posztra önmagára lehet, hanem sok minden másra is, később bemutatom, hogy hogyan.

(Aki pedig még mindig nem érti, hogy ebben mi a vicces, az klikkeljen ide.)

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a Kigondoltam!, és a hozzá hasonló vezető tudományos és szórakoztató világportálok szerzői mit olvasnak szabadidejükben. Nem sok választási lehetőségünk van a minőségi szórakozásra, mert az internet tele van mocsokkal, de aki keres, az talál.

Szerkesztőségi értekezleteinken pedig azon szoktunk vitatkozni – no nem vadul és durván, csupán intellektuális poénokkal dobálózva –, hogy melyik dolgozatunk a legjobb. Nemrég kiválasztottuk a legjobbat, olvassátok el ti is, tanulságos.

Olvasónkat nem szűrjük, mert mi nem vagyunk elitisták, de ha lehet, kihasználjuk őket, mert a magas olvasottságot nagyon szeretjük. Az átlagolvasó intelligenciájára építve az oldalletöltéseink számát nagymértékben lehet növelni a rekurzív linkekkel, csak néhány kör után veszik észre, hogy itt már jártak.

Ilyen és ehhez hasonló linkeket elhelyezve pedig a végén oda lyukadunk ki, hogy összeomlik az internet maga is, hiszen csak hat rekurzív klikkelést visel el egy poszton belül, a hetedik után jön az adatvesztéssel járó világméretű netleállás. Ezért csak a legbátrabbak próbálják ki, hová vezet az utolsó linkem.