Hétköznapi esetben a táncról egy zenére végzett ritmikus és harmonikus mozgásforma jut eszünkbe.

De a valóság más!

Elég megnézni Afrika mélyén lakozó néger (niga, feka, nigger, stb) törzsi esőhozó táncot, vagy bemenni egy goa-partyra. Utóbbi esetben is sok a néger!

Aztán ha keresünk a jutyúbun a '80-as évekből származó videoklipeket, akkor is meggyőződhetünk róla, hogy az idegrángást csúfolták táncként, mintegy varázsos mázzal felruházva azt. Szerencsés esetben a kétballábúak is tudták ezt művelni, és senkien nem tűnt fel, hogy még egy jobbra-át-ot sem tudna végrehajtani (a katonaság erre jó gyakorlóterep).

A mosdatlan fajta táncos pogózik, a rocker meg headbangel (értsd: rázza az agyát, mert nem telik neki szintetikus tudatmódosítóra).

Az igazhitűek a hastáncért rajonganak, ami teljességel érthetelen, hisz kivénhedt matrónák és hájas derekú duplaazonos kromoszómájúak önmegvalósítási terepe, mély undort keltve a szemlélőben (kivéve, ha buzi, vagy ha nem látott még nőt közelről).

Vannak viszont olyanok, akiknek két jobblábuk van, ezért tudnak táncolni! Az igazi jobblábúak a szatmári legényest választják, a hardcore fajták még énekelnek is mellé.