Tudományos Műhelyünkben sok kutató dolgozik osztályokba és részlegekbe szervezve, specializálódva egy-egy területre. Természetes módja ez az erőforrások hatékony felhasználásának, könnyebben jönnek a nemzetközi konferencia meghívások, ha a tudomány keskeny szeletére koncentrálunk, de mélyen lefúrunk a feltáratlan gyökerekig.

Friedmann Juci tudóst oktatja 21méter tudós, a háttérben Szánalmas tudós figyel. A műtőasztalon pedig leginkább tejből főtudós demonstrálja, hogy a legkiválóbbak magukon végzik el a legfájdalmasabb kísérleteket, mint például az ember - bálna transzformációt.

Köztünk is vannak azonban forrófejű ifjak, akik megpróbálkoznak új tudományos területeket meghódítani, még akkor is, ha erre sem előképzettségük, sem tehetségük nincsen. Általában ilyenkor mi, érett és tapasztalt tudósok elmosolyodunk és hagyjuk, hadd tanítsa móresre a rakoncátlankodó kutatót az élet és a tudományos közvélemény. Vannak azonban olyan esetek, amikor a meggondolatlan ifjú kutató olyan dolgozatot publikál, ami intézkedést és azonnali helyreigazítást kíván. Most eleget teszek kötelezettségemnek, és korrigálok egy hibát.

A férfiakról még egy igazi férfinak is nehéz írni, annyira sokszínűek és változatosak vagyunk. Egy 228 szavas értekezés rólunk csakis felületes, semmitmondó és megalázó lehet, hát még akkor, ha hemzseg a tévedésektől. Nyilván az ifjú tudós azért esett ebbe a hibába, mert a nőket analizálta már 251 szóban, és úgy gondolta, hogy a férfi se lehet nagyobb falat. Hát de.

Whisky jéggel, leves-imádat, erős paprika, gyöngédség, vásárlás-utálat és még sorolhatnám, de minek. Lehet, hogy találunk ilyen férfit, de az nem A Férfi. Általánosítani nem lehet bennünket, mert egyediek vagyunk.

Azt javaslom, mindenki maradjon a kaptafánál, a kutató kutasson, a nő meg főzzön.