Mielőtt még a zsidókról való tudományos, ethnográfikus dolgozatomat megejteném, azonnal sietek leszögezni, hogy maga a magyar szó is héber eredetű, amint erre a nagy reformáta tudósunk Otrokocsi Fóris Ferenc Origines Hungaricae c. híres latin nyelvű könyvében (1693) rámutat. A héber szókincs számtalan szava az ős-eleven magyarból eredeztethető. A magyar szó a héberből került vissza anyanyelvünk mérhetetlenül gazdag kincstárába. Amiként pl az észt is magyar törzsökű nyelv hiszen maga az Estoinia is Esthonja [Esthonnya] azaz az est hazája (ti a téli, egész napot betöltő éjszakák) valamint az a tény, hogy Őshazánktól Esthonja Nyugatra esik. Visszatérve a magyar szó visszaeredeztetésére a héber gur ige főneve a magur    káldeus alakja a mager , azaz maimagyarul szomszéd. A magyar nép Arameában a szírek, káldeusok szomszédságában élt. Pápai Páriz Ferenc (1708) a magyar írást, a névelőt, az igei személyragokat hozza fel bizonyítékul a magyar és a héber nyelv rokonságára. (Akit bővebben érdekelne a magyar őseleven nyelv, amiből a világ nyelvei származnak, a jellegzetesen magyar tudomány, a nyelvöszehasonlítás után tallózzon.)

 

Amerika is magyar eredetű szó, arra utal, hogy a Zöldtáj Szigeten [Grönland] is túlevező szkíthák [ősmagyar nép-törzs] imígyen kiáltanának, mármint a hátrébbi ladikokban ülők: Á, merik, a’[= ott] –mármint a ladikból kifelé a szivárgó óceánvizet.

 

Van egy igen jellemző amerikai mondás a magyarról, ami lényegében szintén a magyar és zsidó nép megbonthatatlan egymásbólszármazásának köszönhető: Nincsen szükséged ellenségekre, ha a barátod magyar. Ezen amerikai jómondás Kaliforniából, Los Angeles városának Hollywood nevű kerületéből ered és az amerikai filművészet olyan nagy magyar alakjainak piacimagatartásán alapszik, mint Adolf Zukor a Paramount birodalom megalapítója, ZsaZsa Gabor vagy a Zucker Bros. 1929 óta csaknem 140 alkalommal jelöltek magyar gyökerekkel rendelkező művészt Oscar-díjra, és harminc esetben meg is kapták ezt a legmagasabb elismerést az amerikai filmakadémiától. A filmszínészek sora Lugossy Bélától László Viktoron át Kertész Tamásig nyúlik. Az operatőr Zsigmond Vilmos és Kovács László, a rendezők garmadájátt olyan nevek fényesítik, mint   Cukor György, Kertész Mihály   vagy Pál György  , a sci-fi műfajának hatszoros Oscar-díjas atyja. Gyártásvezetőket is jegyez az ipar, napjaink Vajnai Andrástól visszafelé, egészen Paszternákig és a szintén Jóska, ám forgatókönyvíró Eszterhásig. A hollywoodi film zene szerzőjeként pedig a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós neve ugruik be mindenkinek, akinek Gersli [Gershwin] Gyurka nem ugrik be hirtelen. William Fox, a 20th Century Fox “szülőatyja", aki Fried [Fogsz]Vilmosként (1879-1952) aki gyermekként született a hegyaljai Tolcsván   , mindenekelőtt filmgyártó stúdióvezetőként írta be a nevét a mozgókép aranyoldalaiba.  

. A másik nagy, magyarokról való mondás megintcsak Hollywood [Hollóföld] –ból való, miszerint a magyar az,. aki mögötted jön a forgóajtó előtt és előtted lép be az épületbe abból.

 

Hahn [Hón] Aranká-t tényleg is Arankának is becézte magyar szüléje, Lora. 

 

 

 

 

A zsidó nép fejlettsége a fentieknek megfelelően övezetes. Legeslegfejlettebb a hollywoodi zsidó. A hollywoody zsidó is némi öniróniával ábrázolja magát, lásd az Amerikai Piték chaplini mélységű jeleneteit, amiben Az Apa egy élő eleven nagybajszos-összenőttszemöldökű-szemüveges farsangi maszk, ennek ellenére példátlanul messzemenően tolerálja serdülő fia hormonáliseredetiségében természetes szekszuális túlfűtöttségét. Egy mellékmondatban ráfordulva a tényre, miszerint a legfejlettebb hollywood-i zsidók mind magyarok voltak, gyorsan a Warner Brothers Amerikájára A Keleti Partra száguldunk át, ahonnan a mi számunkra leginkább rokonszenves, mert magyar származású, Woody Allen [Hódi Alán] életműve a figyelemre méltó. Woody Allen filmjei azért egy kicsit bonyolultabbak és némileg is meg nemileg is elvont értelmiségi szemléletet tükröznek. Ez lehet az oka annak, hogy a Warner bros más vetületben is ábrázolja ezt a világot, gondolok itt elsősorban a Goodfellas [nagymenők] című filmben Nyírő Róbert legendás alakítására. Meg kell említenünk, hogy az övezetességnek megfelelően a Keleti Parti Rajzfilgyártás (szintén Warner) majdnem olyan örökbecsű, mint A Nyugati Parti, de azért a Lonley Tunes-ban ott van a majd is meg a nem is Walt Disney [Váltó Gyienes azaz Dénes]-hez képest.

 

Leges legeklatánsabb példa azonban arra, hogy az amerikai nép mennyivel is fejlettebben tekint a zsidókérdésre, az a Stiller Benjámin alakítása [Bekúr], szintén Nyírő Róbert mellett az Apádra ütök [Meet The Parents] című filmben. Az Apádra ütök-ben az amerikai patrióta karikatúraszeű őszinteségben hajlik meg [Az após, Nyírő Róbert] a csetlése botlásában is szellemesebb zsidó irónia előtt.

 

 Egy pillantás a magyar Al Pacino-ra Bródy Adriánra és máris a nú oak-i repülőtéren találjuk magunkat, ahol az elsőosztályú zsidó nép a Jewish Council támogatásával forgatott B ill. C-D-E-kategóriás filmben fogadja az óhazából megtérő rokonságot, akik böfögnek, de még finganak is, valamennyire hagymaszagúak, bár még a szagosfilm jelensorok írása közben kisérleti stádiumba van, de a virtuóz képi megjelenítésnek köszönhetően szinte érezzük a kibucnyik konyha fokhagymaillatát lengeni a távoli szegény rokonok fekete posztókabátjairól. Idő és hely hiányában sajnos most meg kell húznom a bekezdést a zsidó lakodalom, mint műfaj fergeteges fejlettamerikai ábrázolásának néhány példájáról, hogyan gomolyog át az a göröglakodalom képivilágába (Haifától [Hajíts Fát] Pűreusz [PőreOszlop] egy szép nap komppal) és csak utalok arra, hogy a néger afroamerikai filmművészet nagy alakját, Mórffy Edvárdot is ezek ihletik chaplinisztikusan örökérvényű megjelenítéseiben (gondolok a nagyokat fingó nagybácsira…, amit szintén ő alakít Bölcsek Kövéré-ben) .

 

Hogy mégis, A Keleti Part mennyire tökös tud lenni, arra Howard Stern [Holjárt 'Sten] a példa, aki időszámításunk, azaz a Matula Magazin megalapítása előtt évszázadokkal már az éteren keresztül szopatta a hallgatóit illetve konkrétan élveztetett el egy hallgató lányt, akit a mélynyomógyártás akkori hiányosságainak következtében a basszládára ültetett.

 

Ki tagadhatná, hogy aki atlettatrikóban így mutat, az nem magyargyökerű?

A kevésbéfejlettség fokait követve jut le az ember Európa (ősi magyar szó: Éj-Röpte, ti. hogy az óhazától Nyugatra fekszik) ódon platójára. Az Óhazában készülő, mondjuk német kooprodukciós filmekben az önkielégítés mint olyan elfogadtatása mellékszálával párhuzamosan zsidó öniróniának egy inverz változata figyelhető meg, amiben az Amerikából érkező rokonok pálmafás ingben vannak és azt hiszik az óhazai rokonokról, hogy még mindig egy tehénszaros kibucban, koedukált nagy hálóhelységekben fiúk-lányok vegyesen élnek. ( Ha én írhattam volna a magyarokról való tudományos cikket, elidőzöm a kérdés körül, hogy a kétségtelenül ősmagyar eredetű zsidó önirónia hogyan tudott kikopni illetve atillazsinór szakgajtóan patetikussá nemesedni A Magyar Vérzivatar századaiban. A magyarfikázásban kétségtelenül felfedezhetni némi önironisztikusat, főleg a Morvai  Krisztina-legecizésekben, de föl nem foghatom, legfejlettebb matulista-fikaista gyermekeink hogyan tudnak elmenni észbevétlenül a tény mellett, hogy a mai Magorországon a legtöbb szép zsidó zsoltáréneket óhéber nyelven, azaz magorul éneklik reformáta istentiszteletek kereteiben. Igen, a Hegedűs Lóri és apukája is. ) .

 

Minthogy az Óhaza, Izrael Állam ha nem is geológiailag, de eszmeileg mindenképpen Európa első bástyája, akkor innen már csak egy ugrás Egyiptom , ahonnan MagorVezess [Mo’zess Moses] őseinket fölvezeté Kánaánba [kanna állán –azaz jó bor terem s issza a férfi kannaszám].A korabeli öltözetek elkülönböztetésében járatlan Az Exodus [Ezt Húzd Oszt! ti a sátrak csoroszlyáit] ánbrázolásában az egy fejjel magasabb és sokkal izmosabb férfiakban különböztetheti el ősapáinkat a kis genya egyiptomiaktól, akik SS-sturmbandführerhangon visítozva ugrabugrálnak le a rájukrogyó Vörös tenger vízfalai alatt.