Az alábbi történethez kapcsolódó valamennyi iratot, szót és gondolatot 1960. október 10-én 9:59-kor titkosította 50 évre a magyar kormány a nemzetközi nagyhatalmakkal kötött titkos paktum alapján.
Kevéssé ismert tény, hogy Rákosi Mátyás volt Verne Gyula legnagyobb magyar rajongója, és a legkedvesebb könyve mindközül az Utazás a Holdba volt. Hatalomra kerülése után szinte azonnal létrehozatott egy kutatócsoportot azzal a céllal, hogy magyar embert jutasson fel a Holdra.
Megcsináltuk.
A műszaki részletekkel nem untatok senkit, elég annyi, hogy hosszú évek kitartó munkájára volt szükség ahhoz, hogy mindenkit évekkel megelőzve leszálljon az első magyar űrhajó a Holdra. A hihetetlen eredmény kulcsa egyébként az a szuperhajtóanyag volt, amit egy névnapozás során fedezett fel véletlenül az egyik ifjú kutató, miután elfogyott minden szesz.
Sztálinvárosi acélból építettük az űrhajót, a Vörös Október Férfiruhagyárral készítettük a szkafandereket és az Első Kecskeméti Konzervgyár adta a pasztásított űrpacalt. A legnagyobb titokban végeztük a próbarepüléseket, sem az orosz, sem az amerikai hírszerzés nem sejtette, hogy min dolgozunk.
1960. október 9-én hajnalban szálltunk fel hárman az MMM-re keresztelt űrhajóval (Mátyás Mennybe Megy). A start jól sikerült, a gyorsulás elviselhető volt, a szerkezet hibátlanul működött. Négy óra repülés után álltunk körpályára a Hold körül. A rutineljárásokat követően (uzsonna, beöltözés és tesztek) egyedül szálltam a leszállóegységbe (Gerő a Holdverő), hogy kézi vezérléssel leszálljak a Holdra. Ismét csak jól működött minden, hibátlanul landoltam a Hold árnyékos oldalán, vigyázva arra, nehogy valaki kifigyeljen a Földről.
Kiszálltam a leszállóegységből, és kiléptem a Holdra. Ekkor hagyta el számat az a híres mondat, amit némi változtatással ma már Armstrongnak tulajdonítanak: De nagyot kell itt ugrani, kisebb lépcső nem volt?!
Elhelyeztem az emléktáblát, kitűztem a nemzeti zászlót, elvégeztem néhány helyszíni kutatást, anyagmintákat gyűjtöttem, és indultam vissza a holdkörüli pályán keringő űrhajóhoz.
Ekkor történt az incidens a hatdimenziós fénylényekkel, aminek következtében két űrhajóstársam szörnyethalt, de én csodával határos módon hazajutottam. De ez már egy másik történet.