A tudományos kutatómunka hevében jól esik néha egy kis leleplezés lazítás, ezért is döntöttünk úgy, hogy szeretnénk közelebb hozni elkötelezett kutatóinkat lurker nyájas olvasóinkhoz, íly módon is kifejezve soha el nem múló hálánkat a temérdek építő hozzászólásért, amit nap mint nap kapunk! Következzen most egy képriport, amiben szerkesztőtársaimmal kifejtjük a szivárvány témakörét, hiszen mi is színesek vagyuk ( néhányan a kelletténél jobban is, gondoljunk itt a bodza és a banán nagy kedvelőire) és sokunktól nem áll messze a homoszekszualitás sem, így örömmel vállaltuk fel, hogy e nemzetközi buzeráns jelképet ismertetjük a drága olvasóközönséggel!

Elsőként következzenek a Hölgyek!

Zsit, a blog rémtündére mindenképpen nyerő ezzel a kis szösszenettel, köszönjük férfitársaink nevében is ezt a pazar kámingáutot!

Karamból (most magamról beszélek majd egyes szám harmadik személyben) a vitriolos ajkú a tonnás stájer tehén szintén kedveskedni kívánt a szerkesztőtársaknak, vagy legalábbis a látszat erre utal, bár én azért azokkal a öszterejk cukrokkal vigyáznék! (Kúrombelé, ha már újfiúként-pofátlan mód-ilyen átfogó posztra vállalkozol, talán egy kis viccet is tanácsos lenne belecsempé Nyunyó, te inkább igyál! K.

Hát igen, a képet elnézve Lucecita valóban egyike fénylő csillagainknak. 

Mirli most is szokásos fétistárgyainak egyikével rukkolt elő, és kismamaként is igen meglepő tárgyat tárt elénk. Hirtelen nem is tudtunk mit mondani, mindenesetre reménykedünk, hogy a bemutatott eszköz gyermeké.

                                                                    Legnagyobb sajnálatunkra ide kell sorolnunk Archit is, aki ki tudja milyen rendellenes ösztönnek engedelmeskedve megpróbálkozott valami halvány utánérzéssel, mi mindenesetre elhatárolódnánk.

Na de jöjjenek akkor végre a férfiak!

Dragon titkos vágyálmait öntötte rajz formájába, s egyúttal betekintést nyerhetnek olvasóink a szerkesztőségben dúló osztályharcokba is! Jól látszik, ahogy Dragon szeretné megfertőzni a mi Vitéz Pirézünket ezzel a liberális métellyel! Kitartás, Piréz!

Frick Laci hírnevéhez méltó, csodás darabokkal érkezett, ugyan a mi Verespalink ezúttal is elaprózta, de most jól tette! (A cukorkás punetti és a szájam között semmilyen összefüggés nem áll ám fent!)                                                                

Végre lehullott a lepel arról is, hogyan tud Rada annyi ánusszal mély barátságot ápolni! Készletét megtekintve mi is csak ámultunk, kedves olvasóinkat most megkíméljük az általa bemutatott szemléltetés leírásától, amely igen...khmm...szemléletes volt. Reméljük, Dragi azóta már jól van.

A csapatunk egyik önjelölt művésze - mert a másik igazi - mi mással is jöhetett volna elő, ha nem egy önarcképpel?! Csak gratulálni tudunk, Nyunyó! (Nyunyó esetében ugyan még nem eldöntött a nemi identitás kérdése -tekintettel zsenge korára, mi mindenesetre megelőlegeztük neki a férfi státuszt.)

Fleterik végre bemutatta újságíró barátnőjét a széles publikumnak, talán mondanom sem kell, hogy mi végig sejtettük...

Gájricsi a tőle megszokott, kissé militáns megközelítéssel és némi önreklámmal fűszerezve járja körül a témát.                                                           

Kornélunk pedig valószínűleg abból indult ki, hogy klasszikus olasz divat éppoly örök, mint Róma, no meg ebből nagy baj nem lehet. Hát, ebből tényleg nem.

Szerkesztőségünk másik ifjú reménysége (ki is volt az első?!) is nagyon igyekezett, bár Panti erősen korlátozott életkörülményei miatt, szerencsére az állatkertbe járók is szeretnek jófajta italokat kortyolgatni.

Száni ezzel a képpel mindenképp feltette az i-re a pontot, ha Önök sem értik, azon mi sem csodálkozunk.

Periplanéta a mi kis kakukktojásunk, a színek és formák nagy barátja egy igazi pszihedelikus víziót villantott elénk, de kénytelenek voltunk elbeszélgetni vele erről a fertelmes hippi-mániájáról...

Piréz a vitéz ritkán látott arca tárul most a nagyközönség elé, a partiállat. Keressük, de nem találjuk a szavakat.

Szörcsi, a mi jóindulatú bálnánk, a váltókezelőből lett alkalmi brókerünk, aki civilben kocsmáros...és...és...igen! Ez valami nagyon személyes, nagyon közeli. Meg se érdemeljük tán...

Végezetül egy fergeteges összképpel búcsúznánk, hiszen tudjátok jól, a kamionon minden évben csak nekünk-értetek szól a zene!