Szent Magyarságunk rögtön behorpad, amikor mélyőszintén a tükörbe nézünk: a románok sokkal különbek nálunk. Ezerévnyi leülepedett és beépült dogmát kell felülvizsgálnunk ahhoz, hogy ennek a kijelentésnek az igazságtartalmát megértsük, de szerencsére a Kigondoltam! utazó nagykövetei pihentükben sem pihentek, hanem megtalálták azt a nagyközönség által is befogadható bizonyítási eljárást, amivel a románság felsőbbrendűségét az alsóbbrendű magyarok is megérhetik.

Repülőtéri taxi!

Ha van lenyúlósabb vállalkozás a repülőtéri taxiknál, akkor az azért nincs, mert a repülőtéri taxisok már lenyúlták. Ennek a felismeréséhez elég egyszer sorba állni Ferihegyen, és láthatjuk, ahogy az ellenséges társaságok primitív képviselői hogyan akarnak egymásnak keresztbetenni úgy, hogy közben a drága utasok felé megpróbálják az udvarias szolgáltató társaság képét közvetíteni. Ha pedig utazunk velük, készüljünk fel a legrosszabbra: számlát csak az utazás borravaló nélküli részéről adnak – adóelkerülés –, de váltópénz sosincs náluk, így próbálják maximalizálni a borravalót. Többet nem írok róluk, mert ideges leszek.

Romániában ezzel szemben elég annyit kérdezni, hogy mennyi lesz ide és ide, és Eurót elfogad, ugye? Ha az üzlet megköttetett – mindig megkötjük, mert megéri –, akkor a taxis mint az állat, hajt a cél felé. Ez néha kicsit gyorsnak és veszélyesnek tűnik az elpuhult magyar utasnak, de higgyük el, hogy a taxis nem azért megy százzal a városban, mert villogni akar, hanem azért, mert a román vezetéstechnika fejlettebb a magyarnál, ők így is biztonságosan leszállítják az utast. Nincs átverés, van számla, és az Eurót is rendesen váltják. Hoppá!

Jelen dolgozatomnak a nyilvánvaló mondanivalón kívül van egy mélyebb jelentése is, ideírom, hogy megértse minden érdeklődő személy:

Friedmann Juci posztolj!