A punci az általában mélyen van. Lehet egy hegyoldalban - ilyenek a borospuncik vagy egy ház alatt. Amennyiben ház alatt van többnyire olyankor is bort tároltak benne. Vannak száraz meg nedves puncik és olyanok is amiben áll a víz eső után. Ez utóbbi típus sok örömet okozott gyerekkoromban nagyszüleimnél - az egyiknél a  másiknál boroshordók voltak lent, s nem lehetett tréfálkozni. Namost lehetett ott hajócsatákat játszani,  nagyanyám vasalódeszkájából, s egyéb gyerekfejjel felesleges dolgokból készített hajókkal. Ennek se nagyanyám se nagyapám nem örült, utóbbi valószínûleg csak azért mert nagymamám megkérte nyomatékosan ugyanmár tüntesse el azt a vizet. Itt aztán száraz punci lett szigetelésnek köszönhetôen ahol aztán zöldség és gyümölcs is eltárolásra került. A másik nagyszülôknél bor volt a punciban, s nem is akármilyen. Csak szôlôbôl készült, s mégsem tudott egy pohárnál többet meginni nagyapámon kívül senki belôle. A hazánktól nyugatra fekvő országban lányokat tartanak a punciban mert ott nem érik be a kékszőlő.

Tipikusan folyadékok tárolására használt tárgy. Régen falun nem volt csapvíz, az emberek kerekeskútból, gémeskútból vagy az utcán elhelyezett nyomós csaposvízből ittak. Ennek a vízvételi eljárásnak volt fontos eleme a vizeskanna, mely összekötő hídként szolgált az adott vízvételi hely és a tényleges vízivás helyszíne között.

Amikor a görögök, olaszok és egyéb kérdéses értelmi képességű nemzetek még mindig csak agyagkorsót használtak erre a célra, Magyarországon bevezették a zománcozott fém vizeskannát. Jellemzi a magyar praktikusságot, hogy a kanna teteje pohárként is szolgál.

A higiénés elvárások nem voltak túlzottak: az egész család zsinórban ivott egymás után. Nem is voltak mindenütt szétdobált vizespoharak!

Amennyiben a ház gazdája vagy gazdasszonya ferde utakra tévedt, és a szomszéddal történy etyepetye során mondjuk herpeszt kapott, a kanna tetejével szépen végigfertőzte kis családját.

Boldog idők voltak azok!

Kutatói megjegyzés:

Ez egy ceglédi kanna, köcsög.

21

Szigorúan titkos dokumentum, csak belső felhasználásra!

Tisztelt Alkotótársak!

A Kigondoltam! üstökösként tűnt fel a magyar blogoszféra egén, begyűjtött szinte minden begyűjthető díjat és elismerést, a legnagyszerűbb alkotók csatlakoztak közösségünkhöz, de ha őszintén a tükörbe nézünk, be kell ismernünk: elfáradtunk.

Gyakran beszélünk erről kongresszusainkon, belső fórumainkon, néha még a klubszobában is szóba kerül, hogyan újítsuk meg magunkat, merre van az előre, és mi kell ahhoz, hogy a megszokott magas színvonalat meg az egyedülállóan unikális hangunkat megtartva, de ugyanakkor új színeket behozva munkásságunkba, még több olvasót és követőt szerezzünk magunknak, ezáltal emelve Magyarország, az Európai Unió és a Föld nevű bolygó intellektuális és kulturális színvonalát.

Megakadtunk, most már beismerhetem, csak jártuk a köreinket, mantraként ismételtük a lehetséges megoldásokat: még több pornó, rúgjuk ki az alapítót, legyenek új tagok, rúgjuk ki az alapítót, vegyük fel tagnak Orbán Viktort, és talán a legszimpatikusabb ötlet: rúgjuk ki az alapítót.

Szerencsére egyik drasztikus megoldáshoz sem kellett folyamodni, mert Műhelyünk felvette a kapcsolatot az ország legprofesszionálisabb marketing cégével, a Gondolatindító Kft. vezetőivel. Ők azért kerültek a látóterünkbe, mert olyan céget kerestünk, ami a politikai marketinggel, élménymarketinggel és kereszténymarketinggel is foglalkozik amellett, hogy polgármestereket is képeznek úgy, hogy kész kampányt (is) adnak a kezükbe a rengeteg praktikus ötlet mellett. Nekünk pont ezekre volt szükségünk (nem részletezhető okok miatt), és egymásra találtunk.

Élménymarketing tárgyalás előtt a tanácsadókkal

Megújulási programunk részeként az élménymarketing hatásos eszközeit fogjuk használni, 69 ilyenhez jutottunk hozzá a külső szakértők segítségével, tehát hamarosan mindenki találkozni fog a Kigondoltam!-os hűtő mágnessel, képeslappal, hűségprogramunkkal, vágykeltő szövegeinkkel és részletfizetési lehetőségünkkel.

Kérünk mindenkit, hogy hűtő mágnes és képeslap terveit legkésőbb a jövő hét végéig nyújtsa be, hogy a tavaszi élménykampány idejére a gyártást megszervezhessük.

A polgármesteri pozíciót elnyert tudóstársak figyelmét ismételten felhívjuk, hogy nincs közbeszerzés, nincs pályázat, minden zsíros munka a miénk!

Üdvözlettel:

        A Kigondoltam Vezetősége
 

Minden embernek egy évben egyszer van születésnapja. Gyermekkorban az ünnepelt különös izgalommal várja ezt a napot, mert ilyenkor a rokonoktól ajándékot kap, azt főznek ebédre amit a legjobban szeret, sőt ha nyáron van ez a jeles nap, annyi fagylaltot ehet amennyit csak belefér. Gyorsan hajtaná előre a gyermek az idő kerekét, mert úgy hiszi hogy a felnőtteknek sokkal többet szabad, és ha valami rosszat csinálnak nem szól rájuk senki sem. Előbb lehetne mozdonyvezető vagy mondjuk rendőr, és büntetlenül húzogathatná a szomszédék Pannijának a copfját, senki nem szidná meg érte. Felnőttkorban jelentősen megváltozik az emberek vélekedése a születésnapok megítéléséről, mert annyi más fontos ünnepelni való van, hogy se szeri, se száma az ünnepnapoknak. Lassan teherré válik a személyes évfordulók fejben tartása, még jó hogy van a mobilban előre megírt szülinapi üzenet, és vicces képeket is lehet róla küldeni automatikus üzemmódban. Rohanó világunkban különösen a nők érzik nyomasztónak az évek múlását, ezért van az, hogy életkoruk növekedésével egyenes arányban növekszik az abból letagadott évek száma. Ráadásul a születésnapról megemlékező  kedves  barátnők évről évre kihagyhatatlan kérdése, a -Hány éves is vagy ma Drágám?-, fájó fullánkdöfésként ismételten sebet ejt az ünnepeltekben, ezért ha tehetnék, örökre kitörölnék ezt a napot a naptárból. A férfiak jóval rezignáltabban szemlélik az évek múlását. Olyan egyszerű napként kezelik születésük napját, mint az év bármilyen más napját, esetleg reggel a borotvákozótükörbe tekintve konstatálják, hogy ismét egy centivel hátrább csúszott hajkoronájuk. A munkából hazafele menvén, kedvenc kocsmájukban elfogyasztanak egy-két italt, (esetleg hármat) ezzel letudván a számukra visszatetsző, érzelgős ünneplést.

Korunk embere azt gondolhatná, hogy a szintipop mint olyan, már rég a föld alatt van. Hát kurvára nem! A szintipop él. A legjobb az egészben, hogy még csak nem is homokosok, mint elődjeik. Hangsúlyoznám; szinte biztos, hogy heterók. Éljen a basementsynthpop.

És a legfontosabb! A zselé! Ne felejtsd a zselét!

Azt mondják (én nem)-hogy az élet kezdete egyben a halál kezdete is.

Lássuk mik azok a dolgok amiket eddig eltitkoltak a halállal kapcsolatban a tudjukkik.

1. Az öngyik száma NEM NAGYOBB  az ünnepek alatt, sőt ellenkezőleg!

Ezért ha cáfolni akarjuk a tudjukkiket, vagy legyünk csoportosan öngyik, vagy ne az ünnepek alatt.

 Nagy kibaszás, én mondom!

2. A halott férfiaknál erekció lép fel, de nem mindig! Csak akkor, ha felakasztják magukat!

Ezért ha cáfolni akarjuk a tudjukkiket vagy ne akasszuk fel magunkat, vagy előtte végezzünk önkielégítést.

Nagy kibaszás, én mondom!

3. A hullákat lehet hasznosítani másképpen is, nemcsak a párizsiba beledolgozni, vagy a virslibe.

Ezért ha cáfolni akarjuk  a tudjukkiket használjuk a kreatív oldalunkat, és elhalálozott családtagjainkat használjuk, pl gyertyatartóként egy a köldökbe helyezett gyönyörséges gyertyaszállal ünnepek idején, öltöztessük be játszótársnak, rejtsük el bennük az üzenetrögzítőnket, máris hangulatosabb így üzenetet lehallgatni- vagy szimplán szereljünk a szájába villanykörtét.

Nagy mulatság, én mondom!

4.  A kremáció nem feltétlenül kevésbé környezetszennyező, mint a temetés, olyan gázok szabadulnak fel, mint amilyeneket Margó mamám eregetett scholet után, s a higany a fogtömésben sem az a kis cuki trágya, mint ahogy azt elhitetik.

Ezért ha cáfolni akarjuk a tudjukkiket, szimplán vegyünk a szánkba egy csokor C4-est, es bumm-irány az univerzum!

Nagy utazás lesz, én mondom!

5. Az ókori Egyiptomban a becsomagolt hullákat áthajóztatták Európába, ahol is aztán a testüket burkoló lepleket papírhiány miatt felhasználták, a testeket pedig tüzelőanyagként hasznosították.

Tanulság: mindig nézd meg, mibe törlöd a segged, lehet, hogy Ali, vagy Zulejka Kairóból-ne így erősítsük a nemzetközi kapcsolatainkat!

‎- hello, ma nem megyek be, asszem idegösszeomlásom van. beszél hozzám a macska.
- mit mondott?
- GYOMORSAV!

Vasipari szakemberek régóta ismerik az anyag elfáradásának jelenségét, amikor egy fém a sok hajtogatástól előbb csak elveszti tartását, majd eltörik. Kilágyul az anyag, mondják.

Évtizedek óta kutatom a kilágyulás fizikáját, ez az egyik legmagasabb prioritású projektem az LHC-ben. A minden dolgok elméletével kapcsolatos összes problémát már csaknem megoldottam (emlékeztetőül: elmélet a gravitáció, az elektromágnesesség, a gyenge kölcsönhatás és az erős kölcsönhatás egyesítésére), a kilágyulás volt az egyetlen tényező, ami nem illeszkedett a teóriámba. De most olyan leletek kerültek elő, amik alapvetően változtatják meg eddigi ismereteinket az univerzumról, az anyagról és a kilágyulásról. Helyrekerült az utolsó részlet is.

A nagyközönség egy bulvárlapban találkozhatott először azzal az állítással, hogy a mi univerzumunk előtt is volt univerzum, a világegyetem nem egy megismételhetetlen valami.

Később az egyik legkomolyabb tudományos műhely is megerősítette a bulvárhírt, bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a mi világegyetemünk és időnk előtt is volt világegyetem és idő.

Valami nemzetközi összeesküvés miatt a Big Bang keresésre ezekről a hülyegyerekekről jöttek elő a képek. Mindegy, Nobel-díjhoz ez is jó lesz.

Innen csak egy logikai ugrásra volt szükségem ahhoz, hogy helyre tegyem az utolsó kockát is a nagy egyesítő elméletemben: ha van rendszeres Bumm és Reccs, azaz a világegyetem újra és újra felrobban, majd létrejön és összeomlik, akkor szükségszerűen kilágyul ebben a nagy ciklikusságban, mint a sokszor hajtogatott fém. Azaz van helye és értelme a kilágyulásnak az elméletemben.

Nobel-díjam garantált, az egyetlen kérdés, hogy át tudom-e venni még ebben az univerzumban, vagy meg kell várnom a következőt.
 

 A magyar politika az nagyon furcsa dolog, ahol minden fordítva működik mint kellene.

A magyar politikus legjellemzőbb tulajdonsága, hogy életében sosem dolgozott, tehát a valóságról halvány fingja sincs.  A legtöbb közülük bölcsész, amivel azt hiszem, mindent elmondtam a szintjükről... 

Minden küzdősport-világbajnok életében elérkezik a pillanat, amikor saját sportágából kilépve először a nyílt bajnokságokon (K-1, MMA, UFC), majd – amennyiben még küzdőképes – az illegális versenyeken méretteti meg magát, hogy felérjen a csúcsra, vagy megtapasztalja képessége határait.

Az szinte mindegy is, hogy milyen küzdősportban lettem világbajnok, elég annyi, hogy a legkeményebben. Utána az UFC (Ultimate Fighting Championship) következett, ahol néhány évvel ezelőtt megszereztem a világbajnoki övet. A döntőben Rob Broughtont két perc alatt végeztem ki, őszintén mondom, el sem fáradtam. A legjobb voltam, nem volt ellenfelem. Újabb kihívás híján már a visszavonulást fontolgattam, amikor először hallottam a Harcról.

Máig tartja magát a tévhit, hogy a marihuana szívás (elterjedtebb nevén: füvezés, tépés, zöldikézés) gyakorlatának közkeletűvé tétele miatt a négereket terheli a felelősség. Pedig könnyű belátni, hogy egy olyan népség, mely az elmúlt évezredek alatt a fültágító és a modern orosz irodalmi nyelv megalkotásán kívül semmit nem tett le az asztalra, aligha követhet el ekkora galádságot, mégha azóta az anyag terjesztése fölött monopóliumot is gyakorolnak... Az igazi bűnösök - mint az a mellékelt fotó is minden kétséget kizáróan bizonyítja - természetesen a kínaiak.

Nos kérem ilyen egy vendégposzt, amit egynéhány tudós kollégám a postaironja piros felével kijavít. Én nem értek egyet sem a poszt tartalmával, sem a kollégáim megjegyzéseivel, viszont az információszabadság nevében nem törlöm ki az egészet, és egyébként is, sok időbe telt beírni.

Kadarka János (a hülye buzi román kém)

És kócsag.

 Buziknak és lányoknak:

 

 

 

Nekem:

Remek emberek. Bizonyos szint felett ők a meg nem értett művészek, bizonyos szint alatt pedig a hajléktalan balfaszok, akikkel lehet játszani a "meglobogtatom a szeme előtt az ötszázast, majd zsebre teszem nagy vigyorral, hogy zokogva döbbenjen rá a kettőnk közti áthidalhatatlan és megváltoztathatatlan különbségre". Egyéb mulatságos dolgokra is alkalmazhatóak: a kocsmából kifelé menet, mikor se fülük, se szemük, kitenni a lábunkat, hogy nyakukat törjék; mikor utolsó fillérjük is elitták, egy ezresért rávenni őket hogy arcszeszt igyanak, vagy metilt, és előbbi esetben röhögve nézni ahogy kihányják, utóbbi esetben pedig, miután eszméletüket vesztették és megvakultak, vihogva vissza lehet venni a pénzt. Ennél jobb üzlet nincs, remekül szórakoztál és egy filléredbe sem került.