Ha valaki a tudományos élet ütőerén tartja a kezét – márpedig aki a Kigondoltam!-ot olvassa, az ott tartja! –, az bizonyosan szembesült már azzal a mostanában egyre népszerűbb elmélettel, miszerint a világ sajtból van. Nekik szeretném most felnyitni a szemüket, eloszlatni a kétségeiket, mielőtt még valami visszafordíthatatlan dolgot követnek el, például ráreszelik magukat a spagettire. Megdönthetetlen módon cáfolom meg azt, hogy a világ sajtból van.

A sajtelméletnek még Műhelyünkön belül is vannak követői, neveket nem mondok, elég a témákat végignézni, ki írogat mániákusan a sajtról, itt meg itt.

Tegyünk egymás mellé egy egész Trappistát és egy Széles Gábor arcképet, majd cseréljük meg őket egymás után tízszer, jó gyorsan. Aki utána meg tudja mondani, melyik a sajt és melyik az ember, az hazudik. Na, most ez nem bizonyíték ám arra, hogy sajtból van a világ, csupán egy olyan jel, amit bizonyos tudatlan emberek rosszul értelmeznek. Az, hogy Széles Gábor egy trappista sajt, még nem azt jelenti, hogy minden más is az. Még akkor se, ha a kábítószerekben fetrengő művészek is ezt próbálják a rajongóikba sulykolni.

Egyes cáfolat: menjünk oda a Szabadság hídhoz. Vidékiek és külföldiek keressenek a környezetükben egy komolyabb hidat, az is jó lesz. Figyelem, tésztahíd nem jó, minimum vasból legyen!

Tátsuk ki a szánkat, és harapjunk rá a hídra. Erősen, még erősebben! A gyengébbek, a csökött álkapcsúak kérjenek meg egy ismerőst, hogy ütögesse meg egy komolyabb fakalapáccsal az alsó álkapcsukat, így pótolván az izomerőt.

Sikerült kiharapni egy darabot a hídból? Ugye nem? Hát persze, hiszen nem sajtból van! A sajt, még a kemény parmezán is, harapható. A híd nem.

Kettes cáfolat: kézi- vagy gépi darálón küldjünk át egy birsalmát és egy disznót. A darálékot vizsgáljuk át tüzetesen, hogy van-e benne tej. Ugye, hogy nincs?! A sajthoz tej kell, ez alapdolog, tehát a birsalmasajt és a disznósajt az kamu. Márpedig ha két dolog nem sajt a világunkból, akkor az egész világ nem lehet sajt.

Hármas cáfolat: elektrolízissel válasszunk ki egy kilogramm hidrogént, és töltsük bele egy nagy léggömbbe. Figyelem, a léggömb legyen lekötve! A kémiai reakció során keletkező oxigént engedjük nyugodtan a levegőbe, nem lesz szükség rá a továbbiakban.

Tegyünk egy kilogramm sajtot – tetszőleges márkát, lehet Cheddar, Boursin, Pálpusztai, bármi – szintén egy léggömbbe. Egyazon időpillanatban a két léggömböt engedjük szabadon.

Ugyanúgy viselkedik vajon a két léggömb? Felszáll a sajtos, vagy lent marad a hidrogénes? Nem, ugye! Mert az egyik sajt, a másik hidrogén. És figyelem, most jön a bizonyítás: a hidrogén az nem sajt.

Három példát adtam a cáfolatra, de nyilván még lehetne többet is mondani. Lájkold az oldalunkat a Facebookon, és miközben megosztod ezt a posztod, tedd közzé a te bizonyításodat, miszerint a Világ Nem Sajt!