tudományos erejű rövid összefoglaló
-by Frick László Emlékzenekar-
Az egyiptomi túrizmus kezdetei az időszámításunk előtti harmadik tízered elejére esnek, amikoris az első túristák végighajózva a ma afrikainak nevezett partvidéket a ma Nílus néven ismert folyó deltájához érkeztek. Mint minden túristának, ezeknek is csak azon járt az esze, mivel járhatnának 
jól, ésmivel a ma Amazonas néven ismert folyamóriás felsőfolyásvidékén készült nádhajóik már jócskán megszívták magukat vízzel , kikötöttek, hogy új, friss kévékből készítsenek hajókat. Ezek az emberek vörösbőrűek voltak, kampósorrúak, és királynőjüket úgy hívták (csak a rövid becenevét írom le :) Kaa-Ahollá-Binee-Ette-Wákáhá-Mmámmán . Párszáz évvel később egészen a mai Gizah-nak nevezett területig is felhajóztak, ami akkoron ligetes sztyeppe volt és ott találtak egy hatalmas homokkő sziklát, aminek oroszlán alakja volt. Shiukkállá-Mmele-Phhá-Wáikhhá-Shálámmáháá királynő rendeletére (uralkodott ie 28.809-28.679) letisztították a ránőtt fűtől, növényektől és talajrészektől és a szaporodást szolgáló rabokkal -ezeket a II. tízezredtől kezdve pruhhkkele-knek azaz hímeknek nevezték el az altestükből előtörő gázok keltette jellegzetes hangok miatt – ezek a későbbi férfiak elődei voltak.
Mindeközben persze nagy globális éghajlatváltozásokat eredményezett a különböző körülmények együttese, pl a mai Szaharának nevezett terület sztyeppéin annyi kérődző élt, hogy fokozván az üvegházhatást először fölmelegedést majd jégkorszakokat, ezekután pedig özönvizeket okoztak –a kőkorszakot megelőző fakorszakban tölgyerdők borították a mai Észak-Afrikát, fosszíliáit ezen tölgyeknek szerte Líbiában mutogathatnák, ha Líbia látogatható lenne ( a kérés teljesítése folyamatban). Kérem olvasóimat, hogy a fakorszakra vonatkozó wikipedia cikk után ne klattyogjanak, mert a wikipedia szerzősége még nem jutott el arra a felismerésre, hogy a fa, mint olyan, nem annyira állékony a gleccserárakkal gyaluló jégkorszaki vízáradások (népszerűen özönvizek) után, ha pl a mai Bugyi nevű község bányakavicsai egykor a Dunakanyarban 2000m magas hegyek ormaiként szolgáltak.
A belfölditúrizmus első tízezerévei után az egyiptomi nép kedvet kapott külföldi látogatásokra is, a Mooh-Ehenne- dzsoo-Dhaa-Aroo túristacentrum lepukkanása után elsősorban a ma Tigris és Eufrátesz Völgyeként emlegetett túristaparadicsomot preferálták, ahová terményikkel megrakott karavánokkal meg féldrágakövekkel érkeztek és pl fontos tudományos eredményeket is vásároltak.
Káldeus csillagásznő álszakállal
Később a káldeus birodalmakat az új-s új északi nomád lovashordák sorban leigázták, a pontozottvonalra
.................................... mindenki gondolja oda pár számára kedvenc lovasnomádnép nevét aztán ezeket is leigázták ésígytovább, a lényeg a lényeg, hogy az egyre népbutítóbb félnomád birodalmak egy idő után már nem győzték kivárni az egyiptomi karavánok érkezését, hanem maguk látogatták meg Egyiptomot. (A madzsarok Bélay Borbás vezetésével a XVI. század első negyedében.) Ezek a látogatások odáig fajultak, hogy az ie. III évezred táján az egyiptomiak már asszírokat legszivesebben padlókép formájában láttak, jókora állatfarkakkal és bestiális pofákkal.
Szün.: Az ellenséget padlókép formájában vagy sároslábbal jól összetaposgálható szőnyegen ábrázolni ősi hagyomány, ezt figyelhetjük meg a magyar Úniós Elnökséget fémjelző
Brüsszeli Szőnyegeken, aholis a magyarokkal padlót feltörölni szándékozó Bezzegóperenciális Fejlettnépek nem csak a magyar heraldika remekein tapodhatnak, de az ismert osztrák férfi és kora popsztárja, Franz Liszt arcképén is!
Sigismund aus Luxembourg leginkább magyar király szeretett lenni, imígyen szakítva némi energiát szabadidős tevékenységére , a német-római császárkodásra MOST TAPOSHATJA A BURKUS MEG A VALLON rendesen!
Arpad Goncz –ot pl a magyarok XX. századvégi apját csecsemők képeivel díszített padlón vezették föl-alá. (A Csecsemő az egodeista vallásban affélébe számít, mint a semmibenhívőknek jézuska, vagy a Southpark híveinek Spongebob Schwammkopf. Egy fejlettudatú europid nő inkább néz meg szendvicsben két zombifilm között egy olyan korai Staller Ilona filmet, amin a jelentős művésznő ISZONYÚÚÚ HAIRY PUSSY-VAL LÁTHATÓ s a muschisaft fehéren patakzik a pornóstatiszta hím humanoid farkán, de egy csecsemő gondolatával is sírba lehetne tenni. –kellőszámú érdeklődő kérésére megírom az Egodeista vallás és a csecsemő című dolgozatomat is, a honoráriumomat előre kérem rózsaszíncsekken, ami sárga)
Az asszírok
(képünkön)szószerinti leigázását követően egy ma már ismeretlen nevű (görögül hükszósz-ok) lovasnomádnép rendezkedett be tartós nyaralásra Egyiptomban, majd megkezdődött a zsidó túristacsoportok akcióztatása, végül pedig a núbiai túristák rohama – Egyiptom népe nem győzte kaszálni a bevételeket.
Núbiai túrista -szólóban így látták szivesen Egyiptomban
Núbiai túristacsoport
A túrizmus új lökéshullámát jelentette a görög bevásárlótúristaroham. A görögök, amíg rá nem kaptak Egyiptomra, elsősorban tolvajlással, kereskedelminek álcázott rablóhadjáratokkal foglalkoztak a Földközi tenger medencéjétől a Kaukázusig illetve a Borostyán Utak kereteiben a mai Balti Államok területéig(a délután eladott árut éjszaka rablótámadás útján szerezték vissza a vevőktől, majd dúlás, égetés és gyerünk odébb egy völggyel, ezért is egyetlen istenben egyesítették a legjellemzőbb görög kulturális misszió felügyeletét.)
Az ie VI. századtól a görögök rákaptak a tudománytúrizmusra. Pl egy Püthá Gorász [Kenyérhegyi] nevű csóka a róla elnevezett, egy Thalesz nevű analfabéta kereskedő pedig egy másik, szintén róla elnevezett tételt vásárolt meg az egyre züllöttebb és részegesebb egyiptomi papságtól… Fantáziaszegények úgy próbálják maguk elé képzelni a korahellénkori egyiptomi papságot, mint a mai MSZP prominenseit, csak öltöny meg kiskosztüm nélkül, de nagyjából ugyanolyan idült alkoholisták gyülekezetének. Néhányszáz amfóra görög borért csíkokra szaggatták az alsópapság szolgáinak iskolai irkáit, egy-egy csíkot adtak egy kontingens borért. A III. osztályu papi szolgajelöltek kisegítőiskola- alsótagozatos tanpergamenjeiből tipkedett csíkokat már akár egy ezüst-egy arany közötti árfolyamon is meg lehetett szerezni akcióban - egy ilyenen maradt rajta az a képlet, amit az a Górász nevű fickó magáról nevezett el és a háromszögeléstan alapjait segítette megértetni a görögökkel.
Jellemző e papság züllöttségére, hogy a „Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni!” filozófiai tételét 447 alkalommal összesen 510 arany tálentom értékben adták el, ugyanis ez a tanítás első osztályos tananyag volt a papi fürdők szolgaleányainak gyorstalpalóján. Általában a vevők azonban már a Nílus partján rádöbbentek, hogy szart se ért az olcsó, akciós bölcsesség, amit rájuk sóztak, elkezdtek bele-bele lépni a Nílusba és azt látták, hogy szüntelenül a Nílus jön feléjük jobbról és folyik el balra. Áthajóztak a túlpaltra ellenpróbára és ott azt tapasztalták, hogy balról szüntelen ugyanaz a Nílus hömpölyög és folyik el jobbra. Mindig ugyanazt a piszkosszürkebarnazöldarany zavaros vizet látták.
A görög filozófia a mindenféle Egyiptomban összevásárolt akciós bölcsességet tetszés szerinti rendszerekbe fűzve létrehozta önmagát. Az számított nagy filozófusnak, aki annyira homályosat tudott mondani, hogy még ő maga sem volt képes megmagyarázni. Így a „Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni” mondás 447-ik vásárlója, bizonyos 
ΗΡΑΚΛΕΙΤΟΣ elhíresült erről a mondásáról is. Egészen a XX. század második felééig, a Nagy Bumm elmélet fölszámolásáig kellett arra várni, hogy néhány elméletifizikus fölsmerje, hogy a tévesen ΗΡΑΚΛΕΙΤΟΣnak tulajdonított mondás az idő-t mint olyat az emberi babonás képzetek közé rendelvén egycsapásra segíít kimászni a kvantumfizikát a Nagy Bumm slamasztikájából.
A XIX. században újra szivesen választott túrisztikai célponttá vált Egyiptom, Egy Napóleon Bonaparte nevű forradalmár, aki végülis a Nagy Francia Forradalom néven ismert népanarchia másik legismertebb következménye is volt, egyszemélyben és lényegében A Forradalom maga, tehát ez a Bonaparte nevű korzikai olasz azt hitte, ők lesznek az első túristák, akik fölfedezik maguknak a sivatag homokjából mintegy 20-30 méter magasan kiálló szabályos építményeket.
(A mai piramisok elődeit. Mai képüket a homokból való kiásás útján nyerték.)
A Szfinx is úgy jó hasig homokban állt.
Mivel tudományos igényű dolgozatom elsősorban az egyiptomi túrizmus hangsúlyoznám t ö r t é n e t é -vel foglalkozik, viszonylag mellőzném a jelenkori események elemzését [Kedves Szerzőnk egy korábbi dolgozatában már alaposan beletrafált a puruttyájába is! –a szerk. megj.].
Annyit meg kell jegyeznem, az egyiptomitúrizmus, mint olyan, köszöni jól van, pillanatnyilag a belföldi túrizmus inkább a jellemző. A sok idegenmegvezető néni meg bácsi a minap példul, így, hogy a büdös khaúrok nem takarják el, kirándulhatott végre A Piramisokhoz is. És nekik nem kellett one phound-ért venniök semmit! Külföldiek elsősorban az interneten keresztül látogatják Egyiptomot, aminek egyik legújabb nevezetessége a Mubarak, A diktátor.
képünkön:
Játékos feladat az alkotmányról való kérdőívlevél és a Hírszerző.hu tréfás szavaztatásainak összevont szemléltetésére: A képen látható arafatkendős szemmelláthatóan egyiptomi diáklányt sunáznátok A.válasz VAGY FREE ASSANGE B.VÁLASZ c . nincsenek információim? Ugye, hogy ugye hogy??
El-Baradei viszonylag hamar kiment a divatból, a jelentősebb imámok meg ulemák neveire egy találatot sem ad a Mindenhatooo, ami tehát nemlétük egyik bizonyítéka. Jellemző, hogy a Mindenhatoooooo Goooogle 2010. 12.01-jén erre a kifejezésre 392 találatot adott 0,12 mp alatt, ma viszont 3.200.200-et! . Köszönjük Google, Köszönjük facebook.com!
Lá’kóójatok
, basszátok
meg
vagy nevezzetek be a wikipedia cikkíróversenyére
vagy kössétek össze egymás csuklóját és vegyetek részt
FREE ASSANGE! –FUCK ME JULIAN tüntetéscsiken!
Képünkön a Frick Zenekar természetazonos hatású bioLoveDollja tüntet (nem Juci!)
A képek ismeretlen alkotói Julian Assange-t szerették volna ábrázolni!
