Régi olvasóim már bizonyára sejtik, hogy nem valamiféle fiatal ficsúr vagyok, hiszen a tudományos munkáimból csak úgy árad az élettapasztalat és a bölcsesség, a széleskörű tudásom pedig olyan széleskörű, hogy a másodosztályú Mensa tagoknak több életre lenne szükségük a tizedét is összegyűjteni. Igen, szépkorú vagyok, és mint minden tekintélyes munkássággal rendelkező tudós, így életem vége felé én is katalogizálom dolgozataimat, hogy az életrajzaimat megíró ifjú tudóspalánták el ne tévedjenek a tömény tudás útvesztőjében.

Visszatekintek

E szép munka közben kerül a kezembe egyik fiatalkori értekezésem, ide is másolom, mert nagyon érdekes*. Nincs hozzáfűznivalóm, önmagáért beszél.

Előretekintek

Ember a Holdon!

Tegnap leszállt az első ember a Holdra! Neil Armstrong, amerikai űrhajós, az Apollo-11 parancsnoka az első ember, aki idegen égitestre lépett. Fantasztikus tett ez, az emberiség soha nem látott fejlődési pályára lépett. Szinte lehetetlen megjósolni, mi lesz 10, 20 és 30 év múlva, hová juthatunk el, ha most, 1969-ben elértük a Holdat. Én mégis megpróbálkozom a jóslással, tudományos alapokon megpróbálom kitalálni, milyen lesz az élet 2010-ben:

• Az űrutazás a hidegháború egyik mellékterméke, a fegyverkezési hajszát az amerikaiak kiterjesztették a világűrre. Nem hiszem, hogy ez az egyre fokozódó versengés fenntartható. Tekintettel a Szovjetunió jelenlegi gazdasági potenciáljára, 1991-re teszem a hidegháború végét, amikortól az Amerikai Egyesült Államok marad az egyetlen szuperhatalom.

• Szerintem az űrverseny nem folytatódik sokáig, inkább a számítógépek fejlesztésére koncentrálják erőiket a tudósok. Az öt éve megjelent IBM 360-as gép nagyon sok lehetőséget hordoz magában, ez lesz a következő évtizedek legjobban fejlődő területe. Egyre gyorsabb és jobb gépek lesznek, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy annyira elterjednek, hogy szinte mindenkinek lesz saját személyi használatú számítógépe.

• Ha tényleg elterjednek a számítógépek, akkor biztos össze is lesznek kötve egymással, valamiféle nemzetközi hálózat lesz kialakítva, hogy egymással kommunikálhassunk.

• Nem csak munkára használjuk majd a személyi gépünket és az internacionális networkot, hanem szórakozásra. A hétköznapok része lesz a network-ölés, úgy fogunk száguldani a hálón, mint hullámszörfös az óceánon.

• Az újságok és könyvek példányszámai csökkenni fognak, mert ezen az újfajta hálózaton elektronikusan is elérhető lesz mindenféle tartalom. De mivel mindenkinek lesz személyes számítógépe, a tartalmat nem az újságírók szerkesztik majd kizárólagosan, hanem mindenki. Lesznek hobbiszerűen közzétett újságok, például afféle hálózatos naplók.

• Egyes naplók annyira népszerűek lesznek, hogy komoly közösség épül köréjük, a hobbiból igazi munka lesz, spontán kialakulnak a tudományos műhelyek. Az ilyeneknek jó nevet kell választaniuk, hogy már azzal is jelezzék, nem holmi szórakozásról van szó, hanem komoly gondolkozásról.

A fentieket figyelembe véve szinte biztos vagyok benne, hogy 2010-re én is része leszek egy ilyen kutatócsoportnak, és ismerve a képességeimet és az ambícióimat, biztos, hogy a legjobbakhoz csatlakozom majd. 

* Érdekes, hogy saját magunkra pozitívan használjuk az „érdekes” szót, míg másokra negatív jelzőként illesztjük.