Blogdémon, Petike, köszi a lapot!
Az adóvevő egy olyan elektronyikális készülék, amit arra találtak ki, hogy adjon és vegyen. Ennek a készüléknek a specinális alesete, amikor egy készülék csak ad (adó), vagy csak vesz (vevő). Haladjunk (fontolva) sorjában az adó-, vevő- és adóvevő-készülék tárgyalásában.
Az adókészülék azért képezi nagyon fontos ismeret tárgyát Hazánkban, mert éppen csökkenteni akarják az adót a fidesznyikok (azok akiket tik parasztok megszavaztatok, mert nem vettétek észre, hogy csak egyetlen párt programja teljesíthető - be szabad telefonálni a szerkesztőségbe, hogy melyiké, a helyes megfejtők között Bokros Lajos-kitűzőket sorsolunk ki), márpedig ha az adót csökkentik - mint arra az egyik Fidesz-repnezentáns rámutatott -, akkor nem lesz mit adni. Gyorsan nem is lett belőle miniszter (a minisztert nem szabad összekeverni a ministránssal, ami teljesen más szálon kapcsolódik a történethez, és egy jeles kollégám, the dragon fogja megírni szenvedéseit, amelyek egy miniszterével vetekednek).
A vevőkészülék pedig a kapitanista imperinalista kizsákmányoló gonoszságok eszköze, ezzel kényszerítik a nem fogyasztó, de vásárló társadalmat arra, hogy bevegyék azt, amit mondanak, azaz amit nem adnak ki az adóval. Ebből már logikai szükségszerűséggel folyik, hogy aki nem adócsaló magyar vállalkozó termékeit veszi, az hazaáruló, hiszen aki nem vesz, az árul. Viszont aki nyugati nagytőkés áruját veszi, az szintén gerinctelen, mert a haza árulóit, a becsületes adócsaló magyar vállalkozókat kisemmizi. A becsületes adócsaló magyar vállalkozó termékeit venni ellenben hazafiás, hiszen ezzel nemcsak hogy veszünk, azaz vevőkészülékünket orgánikusan hasznosítjuk, de egyben megakadályozzuk a haza árulóinak eladósodását.
Az áruló és adó közötti nüansznyi (ez egy görög szó, ami azt jelenti, hogy hangyafasznyi) különbséget itt csak röviden érinthetjük. Az adó nyilván mindig önzetlen, az áruló meg nem az, de azt azért látja minden szavazópolgár, hogy aki az adókat emeli, az hazaáruló, mert hát az aztán az! Ebből szintén csak logikai szükségszerűséggel folyik, hogy aki nem hazaáruló, az az adókat csökkenti, non tertium datur.
A következő fontos lépés az adó és vevő összekapcsolása. Ezt leleményesen a magyar nyelv ÁFA-ként emlegeti, és itt biza ismét csak érvényesül az az elv, hogy aki az adókat csökkenti, az hazáját szerető ember: nevezetesen az a honpolgár, aki a vevőin megtollasodik, de adót nem fizet utána, az nem holmi bűnöző, mint a magántulajdont nem tisztelő liberális demarkáciákban gondolják, hanem (ide tessék cinkos kacsintást képzelni) bőgatyájú, hujjogató zsivány, betyár, Rúzsasándor (nőneműként Rúzsamagdi), vagy amerikánisul Robin Hood. (Az idősebbek még Brian Adams bársonyos hangját is hallják, örökzöld "Everything I do" című slágere a Roxette "Listen to your heart, vote for the far right" és a Scorpions "Wind of Chang"-e mellett a rendszerváltás himnusza volt.)
Ezért fontos az, hogy mindig és minden körülmények között csakis magyar árut vegyetek, gyerekek, mert ha magyar lop meg, az nemzetünk dicsőségére válik, míg ha egy idegen, az maga a nemzeti katasztrófa!
