Mikor az ember hajnalban sétálgat a hegyekben, és éppen az emberiség eddigi filozófiai téziseit próbálja több szemszögből újragondolni, azon is elgondolkodik, hogy Isten mekkora szadista gecó volt a teremtésnél.

Merthogy ebben a földi létben egyedül a növények korrektek, ők nem zabálják föl egymást, hanem fényevők. (kivéve a parazita növényeket, de jól látszik, a Teremtő ott is betett egy csavart, mert miért ne gecózott volna velük is).

Ellenben a növények faszán -amolyan kellemes, ráérős tempóban- gyilkolják egymást a napfényért, egymás felé növesztik a leveleiket, szóval megy ott is rendesen a brusztolás a kajáért.

De utána minden egyes élőlény (minimális kivétellel, pl. kén vagy cianobaktériumok) egymást zabálja. Hát mekkora geciség ez, hogy egy élet, egy lét kizárólag csak egy másik élet elvételének árán folytathatja tovább földi páyafutását! Ebből is látszik, hogy Isten a teremtéskor nem olvasott bibliát, pláne nem a tízparancsolatot! ( לֹא תִּרְצָח׃) / Ló tircách (Mózes 20:1-14).

Mégis, hogy tartsuk be ezt a parancsolatot, drága Égi Teremtőnk, ha ennünk kell bazmeg!