A költés idején a búbosbanka és fiókái elviselhetetlen bűzt terjesztenek.
A szülők nem tudják a fiókák ürülékét elhordani s ezért azok, Naumann szerint, „nyakig ülnek önganajukban, amely, ha rothadásnak indul, szerfölött undorító szagot áraszt. Már a költő tojó is ritkán veszi magának a fáradságot, hogy saját ganéját elhordja; de a gyermekszobát sohasem tisztogatja. A szag legyeket vonz oda, amelyek a ganéjban szaporodnak, úgyhogy a fészek végül még a kukacoktól is nyüzsög. Magától értetődőleg a fiókák a legszagosabbak, de végül az öregek is kevéssé maradnak mögöttük és csak a kirepülés után sok hét mulva vesztik el a hozzájuk „tapadó” szagot. Költés idején a tojónak és a még nem repülős fiókáknak farcsíkmirigye bővebben választja el piszkosbarna színű és utálatos szagú termékét. Valószínűleg ez is, mint a poloskák és sok bogár szaga, védőeszközül szolgál. Tény az, hogy a macskák a fiatal búbosbankát éppoly kevéssé eszik meg, mint a pézsmaszagú cickányokat.A búbosbanka Magyarországon közismert, népszerű madár, amit természetrajzának ismeretére valló sok népies neve is bizonyít, úgymint: büdös banka, sáros banka, sz...s babuk, ganajmadár, továbbá dutka, daduk, dudoga, babuka, baták, bubucska, babuk, bugy bóka, lepeses (szurtos), dudu stb. nem válogat a területben, megtelepszik az Alföldön és hegyvidéken egyaránt, de utóbbi helyeken már csak főleg ott, ahol legelőket talál, magát az erdőt nem szereti s ezért sokkal nagyobb számban található az Alföldön.
...
Hasznos, védett madár. Csiki Ernő gyomortartalomvizsgálatai szerint szinte tisztára rovarokkal táplálkozik, főleg azokkal, amelyeket a. földről szedeget, így futó-, dög-, ormányos- és levélbogarakkal. Rengeteg ganajbogarat turkál ki a csordában legelő háziállatok ürülékéből, hernyókat is fogyaszt és a cserebogár-pajorokat is kiszedegeti a marhalepények alatt megpuhult földből. Cserebogárjárások alkalmával nagyszámban pusztítja ezt az annyira kártékony rovart. Föltétlenül kímélendő és védendő, aminek egyik módja az is, hogy nagy bejárónyílással bíró mesterséges fészekodut helyezünk ki a megtelepülése céljából. Már több ízben megfigyelték, hogy ezeket elfoglalta és költött bennük.
Brehm: Az állatok világa
És már megint a kommentek:
""the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2010/06/11/focivb 2009.12.10. 12:05:17
Amindenit! Ezen poszt értékét - ismeretterjesztő jellegén felül - az adja, hogy igazi áttörést hozhat a négerkutatások terén is! Eddig ugyan sokan, sokféle - néhol egymásnak ellentmondó - elméletet dolgoztak ki a jellegzetes négerszag eredetét magyarázandó, viszont ornitologikus lenne azt feltételezni, hogy annak is köze van az ürülékkel való huzamosabb együttéléshez... Angolwc hiányában.
Válasz erre
Moderál
Flat Eric / sta press (törölt) 2009.12.10. 12:18:29
@"the dragon":
Kénytelen vagyok a kolléga úr felvetését korrigálni, a négerszaggal foglalkozó tudományág helyesen ORRnitológia.
Válasz erre
Moderál
"the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2010/06/11/focivb 2009.12.10. 12:44:03
"ORRnitologikus következtetés"?! Ez már a humor olyan szintű koncentrációja lenne, mely tán szét is feszíti ezen blog kereteit... Jobb a békesség!
Válasz erre
Moderál
Flat Eric / sta press (törölt) 2009.12.10. 13:32:11
@"the dragon":
A tudományos kutatást és eredményeit nem lehet határok közé szorítani. Emlékezzünk az inkvizíció által máglyára küldött elődeinkre, azzal a megjegyzéssel, hogy minket ez a veszély nem fenyeget."
