Éjfélkor kelek, délután fekszem, közte meg dolgozom, kész csoda, hogy most összefutunk. Nincs időm semmire, a blogra is csak annyi, hogy elmondjam gyorsan, miért nem blogolok.
Pék lettem.
Pék, marketinges, eladó meg ügyvezető, mikor mire van szükség. Megnyitottam ugyanis a saját pékségemet. De nem ám valami tucatszart, ahol állományjavítóval felturbózott, ízfokozóval éppen csak eladhatóvá tett péksüteményeket árulnak. Nem, én megcsináltam a tökéletest. A Kiflit.
Az üzletemet hívják Kiflinek, merthogy kizárólag kiflit sütök. Saját keverésű lisztből, saját recept alapján, saját technológiával. Rájöttem ugyanis, hogy sehol nem kapni jót, az emberek meg nagyon akarják. Ezért megcsináltam.
Ez az alaptermék, a kifli. Jelenleg kb. a forgalmam 70%-át adja, veszik, mint a cukrot. Finom, sokáig friss marad, esztétikus, kényelmes a fogása. Egyszóval tökéletes.
A zászlóshajóm mellett aztán kikísérleteztem a balos kiflit. Ugyanabból és ugyanúgy készül, mint a kifli, csak a másik irányba kanyarodik. Nem jobbra, hanem balra. Az emberiség 10%-a balkezes, nekik így áll kézre. Ha lehet balkezes bögrét és ollót kapni, akkor pont kifliből ne lenne?! Hát nálam van.
Egyeseknek a méret a lényeg, nekik készítem az óriáskiflit. Majdnem ugyanúgy készül, mint a jobbos és a balos kiflik, csak mindenből háromszoros adagot teszek bele. Ez egyelőre kísérleti termék, de sokat várok tőle, ugyanis háromszor olyan finom, mint a normál (jobbos és balos) kiflik. Ezt egyébként csak jobbos verzióban készítem, a balos nem érné meg. A balkezesek általában alacsonyabbak, mint a jobbkezesek, gondoljunk csak Napóleonra vagy Papp Lacira. Hiába voltak sikeresek, mégiscsak a normál kifli való a kezükbe.
Az egyenes kiflit egy véletlennek köszönhetem. Elfelejtettem meghajtani egy adagot, úgy raktam be a sütőbe. Mire elkészült, már hiába hajtogattam, csak töredezett, csúnyult. Gondoltam kirakom a pultba egyenesen, hátha kell valakinek. Kellett. Annyira, hogy le se tudtam fényképezni.
Heti hat napot dolgozom, és sose elég, amit sütök. Viszik a kiflijeimet az emberek, annyira jók. De nekem ez nem elég, vasárnap sem pihenek, akkor kísérletezgetek. Hogy milyen kiflivel jöjjek ki a jövő hónapban. Új forma, íz vagy méret? Végtelenek a lehetőségek.
Értitek most már, miért vagyok keveset csak itt. De ha a Kifli felé jártok, ugorjatok be hozzám, majd elbeszélgetünk. És a vendégeim lesztek egy kiflire.
Az utolsó 100 komment: